Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-70 - 1865-71

LXX. ESLXXL SZÁM. 171 70. szám. (LVÍ. ÜLÉS, 218. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) A Fenséges főherczegeknél tisztelgő küldöttség beszéde. Magyarország országosan egybegyűlt főrendéi és képviselői részéről nekünk jutott azon boldogító küldetés, hogy cs. kir. fenségteket hazánk fővárosában üdvözölhessük, s hálájokat nyilvánítsuk abbeli kegyességükért, miszerint nemzeti legszebb ünnepünk díszének emeléséhez személyes jelenlétükkel járulni méltóztattak. Az ország ezt kedves és örvendeztető jelenségéül tekinti cs. kir. fenségtek őszinte rokonszenvének s a magyar nemzet iránti valódi vonzalmuknak, mely annál becsesebb előttünk, minél szilárdabb azon ösztönszerű ragaszkodás, melylyel, dicsőült őseink példáját követve, a felséges uralkodóház iránt rendületlenül viseltetünk. Midőn tehát alázatos tisztelkedésünk mellett cs. kir. fenségteknek tiszta kebelből eredt őszinte üdvkivánatainkat bemutatnók, egyszersmind magunkat és küldőinket magas kegyeikbe ajánjuk. 71. szám. (LVII. ÜLÉS, 218. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) A Fenséges főherczegek válasza. Az uralkodóház minden tagja át van hatva azon őszinte óhajtástól, hogy Magyarország jólléte folytonos fejlődés által a virágzás minél magasb fokára emelkedjék és hogy felséges urunk a magyar nemzet hü* ragaszkodásában találja királyi székének legbiztosabb támaszát. Legyenek önök meggyőződve, hogy mindenkor a legbensőbb érdekeltséggel kisérendjük Magyarország bizton remélhető fölvirágzását, és vigyék meg küldőiknek legszivesb üdvözletünket. 22*