Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-52

154 LU. SZÁM. 12. Az országgyűlés elé terjesztendő jelentés felolvastatván, Tartalma helybenhagyatik. 13. A koronázási hitlevél, eskü, s a trónlemondásra vonatkozó törvényja­vaslat kiigazitott szerkezete újból felolvastatván, Helybenhagyatik, a koronázási hitlevél szerkezetén történt azon utólagos módosítással, mely szerint a bevezetés után következő 1-ső pont 6-dik sorában a „társországai" szó után — az eskü szövegével egyezőleg — „jogait" szó igtattatik. Báró Sennyey Pál s k« Joannovics György s. k. .iaz országos választmány elnöke. az országos választmány jegyzője. 52. számhoz. .//• A koronázási hitlevél. Mi I, Ferencz József stb. mint Magyarország s társországainak apostoli királya, adjuk «emlékezetül jelen hitlevelünk rendében: hogy, miután dicsőségesen uralkodott fölséges I. Ferdinánd ur ausztriai császár, Magyarországnak e néven V-ik királya, a mi mélyen tisztelt és szeretett nagybátyánk még 1848 ik évi deczember 2-án Oímützben kelt lemondó levelénél fogva, mind az ausztriai császári ko­ronáról, mind pedig az uralkodása alatt állott többi országai koronáiról ünnepélyesen lemondott ; miután továbbá fönséges császári királyi fóherczeg Ferencz Károly ur, ami mélyen tisztelt és buzgón szeretett édes atyánk, a kit az örökösödés rende szerint a trónöröklés illetett volna, erről lett lemondását ugyanazon alkalommal hasonló ünnepélyességgel nyilvánította: az 1723. évi 1. és 2. t. ez. által megállapitott örökösödési rend szerint ránk, mint törvényesen jogosult örökösre szállott Magyarországban és társorszá­gaiban a királyi trónöröklés. Mi tettleg át is vettük az uralkodást, közbe jött súlyos akadályok miatt azonban az 1791-ikévi 3. t. ez. rendeletében megszabott határidő alatt, mint Magyarország és társor­szágai királya magunkat meg nem koronáztathattuk. Későbben 1861-dik évben megkoronáztatásunk végett öszvehiván az országgyűlést, fölséges Ferdinánd ur császárnak s királynak, mélyen tisztelt nagy­bátyánknak, és fönséges császári királyi fóherczeg Ferencz Károly urnák, fiúi tisztelettel szeretett édes atyánknak emiitett lemondási okiratait az országgyűlés elé terjesztettük, kijelentvén törvényes felavatá­sunk iránti kivánatunkat ; óhajtott megkoronáztatásunk azonban a fenforgott viszonyok- és ne­hézségeknél fogva ekkor sem teljesülhetett. Ujabban Öszvehivtuk tehát 1865-dik évi deczember 10-dik napjára Pest szabad királyi váro­sunkba a jelen országgyűlést királyi fölavatásunk és koronáztatásunk végett, s ezen országgyűlést sa­ját legmagasabb személyünkben mi magunk nyitottuk meg és vezéreltük folytonosan. Hosszasabb

Next

/
Thumbnails
Contents