Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-45

XLV. SZÁM. 129 vényes Ítélet által fosztatnék meg szabadságától ; úgy szintén, ha állásáról alapos okoknál fogva lemondana : az ekkép megüresedett állás az illető országgyűlés részéről azonnal betöltendő. Erre nézve legczélszeríxbb leend, hogy midőn az országgyűlés a bizottságot megválasztja, válaszszon a kitűzött számon felül egyszersmind póttagokat is, meghatározván egyúttal azon sort, mely szerint a póttagok a megürült állásra az illető bizottság elnöke által meghívandók. 49. Lemondás esetében a lemondás okainak alaposságáról s a lemondás elfogadásáról az illető országgyűlés, vagy, annak együtt nem létében, az illető bizottság fog Ítélni. 50. A mi a közös minisztérium felelősségét s annak módját illeti : mindenik bizottságnak joga leend oly esetekben, midőn az alkotmányos törvények megsértése miatt szükségesnek látja, a közös minisztériumnak vagy e minisztérium egyes tagjának pörbe fogását indítványozni, *s ezen indítványát Írásban a másik bizottsággal is közölni. Ha a pörbe fogást mindenik bizottság elhatározza, vagy, ha az, az eltérő vélemények miatt, a fentebbiek szerinti szavazó ülésben, többséggel elhatároztatik : e határozat azonnal jogérvényesnek tekintendő. 51. Az ily módon elhatározott pörnek birósága következő módon lesz alakítandó : mindenik bizottság, nem ugyan saját kebeléből, hanem azon országoknak, melyeket képvisel, független állású s törvénytudó polgáraiból külön-külön 24 tagot hoz javaslatba. Mindenik bizottság birni fog azon joggal, hogy a másik bizottság által javaslatba hozott 24 tag közöl 12-őt, okadás nélkül, kitörölhet. A vádlottaknak szintén joguk van együtt és összesen tizenkét tag kitöröltetését követelni, úgy mindazonáltal , hogy a megmaradt tagok számában mindenik bizottság választott bíráinak száma egyenlő legyen. S az igy fenmaradt tagok lesznek a pörnek birái. 52. Azon fentebb körülirt közös tárgyakon kívül, melyeket, a pragmatica sanctióból kiindulva, tekintettünk közösen elintézendŐknek, vannak még más nagy fontosságú közügyek, melyeknek közössége nem foly ugyan a pragmatica sanctióból, de a melyek, részint a helyzetnél fogva, politikai tekintetből, részint a két fél érdekeinek találkozásánál fogva, czélszerüebben intéztethetnek el közös egyetértéssel, mint szorosan elkülönözve. 53. Az államadósságokat illetőleg Magyarországot, alkotmányos állásánál fogva, oly adósságok, melyek az ország törvényszerű beleegyezése nélkül tétettek, szorosan jogilag nem terhelhetik. 54. De kijelentettük már ezen országgyűlésen is a legmagasabb trónbeszédre fölküldött válaszföliratuDkban, hogy: „ha a valóságos alkotmányosság hazánkban is, ő felsége többi országaiban is, minél előbb tettleg életbe lép, készek vagyunk, mint már 1861-dik évi föliratunkban is nyilvánítottuk, azt, a mit tennünk szabad s önállásunk és alkotmányos jogaink sérelme nélkül tehetünk, a törvény szabta kötelesség mértékén túl is, méltányosság alapján, politikai tekintetekből megtenni, hogy azon súlyos terhek alatt, melyeket az absolut rendszer eljárása összehalmozott, ő felsége többi országainak ólléte s azzal együtt a miénk is össze ne roskadjon, s a lefolyt nehéz időknek káros következései rólok és rólunk elhárittassanak." 55. E tekinteteknél fogva tehát, s egyedül ezen alapon, kész most is az ország az államadósságok terhének egy részét elvállalni, s az iránt, előleges értekezés folytán, Ő felségének többi országaival is, mint szabad nemzet szabad nemzettel, egyezkedésbe bocsátkozni. 56. Jövendőre nézve pedig közös lesz a hitelügy oly esetekben, midőn mind Magyarország, mind ő felségének többi országai, a fenforgó körülmények között saját érdekökben, czélszerünek látandják valamely uj kölcsönt együtt s közösen venni föl. Ily kölcsönöknél mindaz, a mi a szerződés megkötésére s a fölvett pénznek miként használására és visszafizetésére vonatkozik, közösen fog elintéztetni. De annak előleges elhatározása, hogy valamely kölcsön közösen vétessék-e föl, Magyarországra nézve minden egyes esetnél, a magyar országgyűlést illeti. 57. Egyébaránt ünnepélyesen kijelentjük e helyen is, hogy a valóságos alkotmányosság azon alapelvénél fogva, miszerint az országot saját beleegyezése nélkül adóssággal terhelni nem lehet,