Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-30

104 XXX. SZÁM. jog alkotmányunknak s átalában minden alkotmányosságnak életfeltétele, melyről az ország soha le nem mondhat. Az ország ezen kétségtelen jogának ujabb, tettleges tagadása azon legfelsőbb rendelet, mely a védrendszert illetőleg közelebb kiadatott. S mi. kik legszentebb kötelességünknek tartottuk ismé­telve sürgetni, hogy mindenekelőtt a felfüggesztett alkotmány állittassék teljesen vissza, vétkeznénk hazánk ellen, mely ránk bizta jogainak védelmét, s vétkeznénk a Fölséged iránti hódoló tisztelet ellen, mely nekünk Őszinteséget parancsol, ha az absolut rendszernek ezen ujabb intézkedését hallgatással mellőznők. Épen akkor adatott ki az emiitett absolut rendelet, midőn alkotmányunk viszszaállitását jog­gal kértük és méltán vártuk ; épen akkor adatott ki, midőn Fölséged legmagasabb Ígérete folytán hit­tük, hogy alkotmányunk mielőbb valósággal viszszaállittatik s az alkotmányosság Fölséged többi or­szágaiban is tettleg életbe fog lépni. Nem ugy adatott az ki, mint felelős kormánynak oly javaslata, melynek kötelező ereje az illető országok törvényszerű elfogadásához van kötve, hanem ugy, mint azonnal végrehajtandó, minden részeiben kötelező, s következményeiben jövőre is kiható törvény. Tárgya e rendeletnek azon legnemesebb és legsúlyosabb adózás, melylyel a polgárok az államnak tartoznak : a honfiak vére és élete; szabályai mélyen behatnak a családi élet legszentebb viszonyaiba, s az ország legfontosabb szellemi és anyagi érdekeit érintik. Nem csak azon első és leg­főbb tekintet, melyet mellőzni joggal soha sem lehet : alkotmányunk alaptörvényeinek világos rende­lete, hanem ezenfelül a méltányosság és czélszerüség is megkivánják, hogy ilynemű rendelkezések meg­állapításához az ország akarata is hozzájáruljon, s e nélkül és ennek törvényszerű nyilvánítása előtt azok tettleg végre ne hajtassanak. Nem egyedül a hadsereg száma és vitézsége az, a mi az államot legsúlyosabb veszélyek köpött is tartósan biztositja. Bármely védrendszer mellett is leginkább emeli a sereg erejét s kitartó elszántsá­gát, ha a nép lelkesült akarata áll mögötte. E lelkesült akaratra pedig csak akkor lehet bizton számi­tani, ha azon rendszer, mely mellett a honpolgárok az államot védni kötelesek, a nemzet bizalmával találkozik ; mit csak ugy érhetni el, ha a jogaiban s legszentebb érdekeiben meg nem sértett nép, meggyőződve a rendszer czélszertíségéről s belátva a hozandó áldozatok szükséges voltát, törvény­szerűen nyilvánitott hozzájárulásával elfogadja azt. De ha még akkor is, midőn az alkotmánynak egy részről joggal követelt, más részről ismé­telve igért tettleges életbe léptetésére méltán vélt már számolhatni a hon minden polgára ; ha még a fe­jedelmi ígéret teljesítésének küszöbén is, azon nagy fontosságú tárgyban, mely az alkotmányosság min­den fogalma szerint a törvényhozás rendes útjára tartozik, törvény gyanánt absolut hatalommal adat­nak ki legfelsőbb rendeletek, és e rendeletek, a nélkül, hogy az ország azoknak okait, szükségét, czél­szertiségét és horderejét előre megfontolhatta s alkotmányos utón azokra nézve akaratát kijelenthette volna, azonnal tettleg végrehajtatni is parancsoltatnak : lehetetlen, hogy az ébredni kezdett bizalom el ne enyészszék. Ily rendeletek mellett lelkesülés keletkezni sohasem fog, sőt még a nép megnyugvása sem remélhető. Mert az alkotmányellenes mód, melyen e rendelkezések tétettek, már magában is ele­gendő arra, hogy megnyugvás és lelkesülés helyett elkeseredést költsön. Ha a jelen helyzet sürgetőleg kíván oly intézkedéseket, melyek a védelmi rendszer lényeges átalakítását igénylik : ez egy ujabb fontos ok arra, hogy Fölséged fölfüggesztett alkotmányunkat azon­nal helyreállítsa. A sürgető szükség közepett Magyarország, alkotmányon kívüli helyzetében, a trónnak gyönge támasza leend. Az országgyűlés csak az alkotmány alapján gyakorolhatja a nemzet törvény­hozási jogát ; alkotmányon kivül nincs arra jogosítva, s nem vállalhat terheket az országra, melynek jogai fel vannak függesztve. Mig a pragmatica sanctiónak azon alapföltétele, mely hazánk önállását, jogait és alkotmányát biztositja, tettleg hatályon kivül van : addig jogilag lehetetlen, hogy az ország­gyűlés ezen megcsonkított alapszerződés értelmében intézkedhessek ; más alapra pedig nem léphet. Tudjuk mi azt, hogy a hajdan fenállott védrendszer Európa minden népeinél időnkint lé-

Next

/
Thumbnails
Contents