Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-24

92 XXIV. SZÁM. azon alapon, melyet népeink alkotmányos jogai- és érzületének általunk őszintén óhajtott kielégitése czéljából kijelöltünk, tőlünk telhetőleg siettessük. Már a folyó évi Szent-Iván hava 24-dik napján kelt királyi leiratunkban méltányoltuk volt ama munkásságot, melylyel kedvelt Magyarországunk országosan egybegyűlt főrendéi és képviselőig fejedelmi czélzatainkat elsajátítva , a közös feladat rajok eső részének megoldásához járulni indultak Annál inkább kelle sajnálnunk, hogy ép azon időpontban valánk kényszerülve elnapolni a magyar országgyűlést, midőn e munkásság a képviselők közösügyi bizottságának előkészítő tárgyalásai folytán oly javaslatot eredményezett, melynek kiindulása és végirányzata felett mi — daczára annak, hogy az még a nyilvános megvitatás és országgyűlési megállapodás törvényes fokozatain át nem haladt — elismerésünket ezúttal már előlegesen kijelenteni nem tartózkodunk : mert hivatásunkban fekvőnek hiszszük, éber figyelemmel kisérni az ellentétes irányzatok ki egyeztetése körüli mindazon mozzanatokat, miknek fejlesztése a vég feladat mielébbi jogos és méltányos megoldásához vezethet. Megnyugvással látjuk mi e javaslatban kifejezve országaink együvé tartozásának élénk öntudatát, és vezérelvül felkarolva ama legfőbb tekintetet, hogy a monarchia fenállása legfontosb érdekeiben biztosittassék. A miért is, viszonzandók az őszinte nyíltságot és bizalmat, mit az országosan egybegyűlt főrendek és képviselők hozzánk intézett legalázatosabb felirataikban irányunkban kifejeztek, eleve biztosakká tenni kívántuk, hogy az érintett javaslatnak a közös ügyek tárgyalására és kezelésére vonatkozó módozatait olyaknak tekintjük, melyek az alkotmányos kiegyezés létesítésére alkalmas csatlakozási pontul szolgálhatnak. Hogy az e részbeli tárgyalások gyors és kedvező eredményét mindinkább biztosítsuk, czélra vezetőnek véljük kijelölni ama főbb szempontokat, mikre nézve szükséges, hogy az országosan egybegyűlt főrendek és képviselők a közös ügyek tüzetes meghatározása körül kiváló figyelmet forditsanak. Mit mulhatlanul megóvni tartozunk, az a hadsereg egysége, mihez a vezénylet és szakszerű belszervezet egységén túl még a szolgálati időnek meghatározására s a hadsereg kiegészitésére vonatkozó elvek öszhangzása okvetlenül megkívántatik. Szintoly elkerülhetlenül igénylik a nemzetközi forgalomnak ez idő szerinti fejlettsége és az iparnak létfeltételei, hogy a vámügy és ezzel kapcsolatban az iparos termelésre lényeges behatással biró közvetett adók s az állami egyedáruság ügye előleges kiegyezés utján kijelölendő azonos elvek alapján rendeztessék. És végre szükséges, hogy az államadósságok és az ezekkel oly szoros kapcsolatban lévő államhitel ügye belső lényegénél fogva egységesen kezeltessék, hogy a pénzforgalom érdekei, melyek a birodalom minden részeiben egyaránt életbevágók, az e téren oly válságos ingatagságtól megóva legyenek. Óhajtjuk, miszerint ez alapokon megindult tanácskozásaik eredménye minket mielébb ama helyzetbe juttasson, hogy a nehézségeket, melyek a birodalmi kapcsolatnak magából a pragmatica sanctióból folyó s általunk bármi körülmények közt fel nem adható biztositékaira nézve fenforognak, elvben megoldottakul tekinthessük ; és viszont mi is az országosan egy begyült főrendek és képviselők legalázatosb felirataiban előtérbe állított kívánalmak teljesítéséhez járulva, a felelős minisztérium kinevezésével s a helyhatósági önkormányzás helyreállitásával kedvelt Magyarországunk népeinek alkotmányos igényeit kielégithessük. Minthogy pedig el vagyunk határozva a felelős kormányzati rendszert nem egyedül Magyarországban , hanem átalánosan érvényre emelni, fentartjuk magunknak, hogy a közös ügyekre nézve megállapított elvek részletes kivitelét és foganatosítását, ugy az 1848-diki törvények ama szabványainak módosítását, a melyek iránti aggályainkat f. évi bőjtmáshava 3-ik napján kelt királyi lei-