Főrendiházi irományok, 1865. I. kötet • 1-166. sz.

Irományszámok - 1865-21 - 1865-22

• XXII. SZÁM. 83 J)irnia kell, ha fen akar állani és szervesen tovább fejlődni : ugyanazért Horvát-, Dalmát és Sz lavonor­szág e jogokat semmi közösségnek fel nem áldozhatja, azokat meg nem oszthatja, és ezekre nézve Ma­gyarország közt és az emiitett országok között szó sem lehet szövetségről vagy érintkezésről. Valóban sajnáljuk, hogy az emiitett országok e fontos tárgyakra nézve oly határozottan el­vágták a kiegyenlítési tanácskozás fonalát, s még az érintkezést is véglegesen kizárták. Ha tekintetbe veszszük azon súlyos nehézségeket és bonyodalmakat, melyek ily merev auto­nómiából mind az egészre, mind az egyesekre kétségtelenül be fognak következni, alig hiszszük, hogy az a gyakorlati életben magoknak az emiitett országoknak s azok polgárainak -valóságos érdekeit előmozdítsa. Igaz, hogy az idő és tapasztalás sok nehézséget kiegyenlít. De más részről a gyakorlat sok­szor a fényesnek látszó elméletnek oly hiányait és árnyékoldalait emeli ki, melyek előre tudva nem voltak. Tartunk tőle, hogy ez fog történni azon merev autonómiánál is, melyet a tisztelt küldöttség most oly szigorúan követel. Azonban ha Horvát-, Dalmát- s Szlavonországok ezen merev autonómiát magokra nézve oly életföltételnek tekintik, mely nélkül a kiegyenlítést meg sem akarják kisérleni, ha ez az emiitett országoknak utolsó szava s oly változatlan határozata, melyet semmi esetben nem akarnak módosí­tani: mi, a magyar küldöttség tagjai, nem érezzük magunkat feljogosítva, hogy az érintett követe­lésnek határozott visszautasításával az óhajtott kiegyenlítésnek még lehetőségét is megsemmisitsük. Magyarország Horvát-, Sziavon- és Dalmátország népeit testvérei gyanánt akarja tekinteni ; megnyerni kivánja őket, nem elnyomni. Magyarország nem elégszik meg azzal, hogy a kapcsolat mely közötte és azon országok között létezni fog, csak a törvényben legyen kimondva, hanem azt óhajtja, hogy a közös egyetértéssel alkotott törvénynek a közös érdekek s az igazság, méltányosság és szeretet kölcsönös érzelmei adjanak erőt és életet. Ez volt szelleme az 1861-ki magyar országgyű­lés feliratainak is ; e szellemtől áthatva Magyarország a kiegyenlítés eszközlésére megteend, ugy hisz­szük , ezentúl is mindent, a mit saját önállásának s életbevágó érdekeinek koczkáztatása nélkül megtehet. Ha tehát Horvát-, Sziavon- és Dalmátországok azon viszonyt, melyben autonomiájokra nézve Magyarországhoz állottak, annyira szorítónak találják, hogy annak további fentartása által saját lé­telöket is veszélyeztetve hiszik : Magyarország nem lesz, ugy hiszszük , idegen e kapcsolatot, mely századok folytán közös egyetértéssel alakult, szintén közös egyetértéssel teljesen átalakítani, habár ezen átalakitás oly messze terjedne is, mint az emiitett országok velünk közlött 42. czikkökben autonomiá­jokra nézve jelenleg óhajtani látszanak. De minthogy ezek csak saját nézeteink, kötelességünknek tartjuk azokat a magyar ország­gyűlés elé terjeszteni, s ennek reménylett helybenhagyása után fogjuk csak mindezeket országos meg­állapodásoknak tekinthetni. A területre s autonómiára vonatkozó pontokat olyanoknak tekinti a tisztelt horvát küldöttség, melyekre nézve mindenekelőtt ki kellene a két küldöttségnek egyeznie, s a kiegyenlítés további pont­jairól csak akkor lehetne szó, ha az érintett két pontra nézve az egyezség már megtörtént. Mi kimondottuk a fentebbiekben nézeteinket ama két pontra nézve. A területi kérdést illető­tőleg sajnálva látjuk, hogy különösen Fiume és Muraköz miatt egyetértés a két küldöttség között ezúttal nem eszközölhető. Mindenik küldöttség e részben saját nézeteihez ragaszkodik ; egyiket is, mási­kat is határozott utasitások kötik. De azért nem véljük czélszerünek, hogy az egyezkedés fonala megszakittassék. Terjeszsze mindkét küldöttség e fontos tárgyat küldői elé, s tekintsük annak vég eldöntését ideiglenesen felfüg" gesztettnek, fentartva mindenik fél saját országának a területi kérdésre vonatkozó minden jogait. E felfüggesztés mellett meg lehet kisérleni a többi kérdések kiegyenlitését, mely ha sikerül, a területi kérdés eldöntése is, úgy hiszszük, könnyebb leend. Holott ha megszakasztatik, a területi kérdés miatt, a 11*

Next

/
Thumbnails
Contents