1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - Pótlás - Dr. Alföldy Dezső

609 nemzeti ellenállásban s a darabont-kormány fel is függesztette állásától. A darabont-kormány bukása után a Wekerle-kormány ismét visszahelyezte állásába s ekkor néhai Prónay Mihály, Nógrád vármegye főispánja mellett teljesített szolgálatot 1908-ig, amikor mint fogalmazót visszarendelték a belügyminisztériumba. Itt töltött háromévi szolgálat után mint miniszteri segédtitkárt tanácsjegyzői minőségben 1911-ben a közigazgatási bírósághoz osztották be, azóta itt teljesített megszakítás nélkül szolgálatot, előbb tanácsjegyzői, majd elnöki titkári minőségben. Mint miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri osztálytanácsost 1921 novemberében ítélőbírává nevezték ki. 1937 júniusában lett tanácselnök s Botho3 Gyula dr halála után 1940 február 28-án nevezte ki a kormányzó a közigazgatási bíróság másodelnökévé. A hivatali esküt március 11-én tette le a bíróság teljes ülésében. Dr Alföldy Dezső (A budapesti ítélőtábla; elnöke) 1875-ben született Temesvárott. Római katolikus, nős, a nemesmilitiesi Alföldy család sarja. A középiskola elvégzése után a budapesti tudományegyetemen folytatta tanulmányait s itt szerezte meg a jogi és államtudományi doktori oklevelet s Budapesten tette le a gyakorlati bírói vizsgát is. Hivatali pályáját 1898-ban kezdte meg mint joggyakornok. 1902ben az esztergomi járásbírósághoz nevezték ki albíróvá, négy év múlva pedig berendelték tanácsjegyzői szolgálatra a győri ítélőtáblához. 1910-ben nevezték ki győri törvényszéki bíróvá, 1914-ben a győri ítélőtáblán elnöki titkár, három év múlva, 1917-ben pedig győri ítélőtáblai bíró lett. 1923-ban nevezték ki kúriai bíróvá, 1935-ben a budapesti ítélőtábla alelnökévé s 1940-ben dr. Láng-Miticzky Ernő nyugalomba vonulása után az ítélőtábla elnökévé. Bírói működése mellett széleskörű szakirodalmi munkásságot is folytatott, a magyar magánjog és perjog köréből sok tanulmánya és cikke jelent meg a jogi szaklapokban. Önálló munkája „A magyar szerzői jog", amely 1936-ban jelent meg könyvalakban. Tagja az Egységes Bírói és Ügyvédi vizsgáló bizottságnak. Igazgatósági tagja az „Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek", választmányi tagja a Magyar Jogászegyletnek. S9