1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Schandl Károly

585 pon akciót indított a földművesnép körében. Eközben meghívást kapott a Magyar Gazdaszövethez, amelynek később ügyvezető titkára és helyettes igazgatója lett. Ebben a munkakörben Bernát István iskolájába került és Darányi Ignácnak, mint a Magyar Gazdaszövetség elnökének is, tíz éven át referense volt. Szerkesztette a Gazdaszövetség című hetilapot és kezdettől fogva szerkesztője volt a köziéi százezer előfizetővel,, páratlanul elterjedt Barázda című hetilapnak. Az októberi forradalom alatt részt vett a keresztény, nemzeti irányú Földművespárt megalakításában és annak szervezésében. A bolsevizmus után az Űj Barázda napilap hívta meg felelős szerkesztőnek. Meskó Pál tanítványaként már a háború előtti időkben számos falusi szövetkezetet szervezett és mesterével együtt rendezte a hatalmas sikerű gazdanagygyűléseket. Az agrárszövetkezeti mozgalomnak pályája kezdetétől fogva írásban és szóban munkása. Huszár Károly miniszterelnökkel szemben az első nemzetgyűlési választáson a csongrádi választókerület választotta meg képviselőjévé. Az első nemzetgyűlésen már vezető tagja volt a Nagyatádi'—ítubinek-féle Keresztény Kisgazda és Földműves Pártnak. Mint az ország legjellegzetesebb földmunkás városának képviselője, parlamenti felszólalásával, majd Csongrádon az első ilyen szövetkezet megszervezésével kezdeményezte Magyarországon a földmunkások vállalkozó szövetkezeti mozgalmát, majd később, földművelésügyi államtitkársága ideijén külön törvény előkészítésével illesztette ezeket a szövetkezeteket az OKH kötelékébe Az agrárérdekek, különösen pedig a falusi nép és a szövetkezeti ügy érdekében számos beszédet mondott, melyek mindig élénk visszhangot keltettek. 1921 decemberében a földművelésügyi minisztérium politikai államtitkára lett és ebben az állásában doilgozott 1928 március végéiig, amikor az OKH igazgatósága a központ vezérigazgatójává választotta, miután a községi hitelszövetkezetek már 1925-ben az OKH alelnökévé választották meg. A minisztériumban a birtokpolitikai, munkásügyi, közgazdasági, borászati érdekképviseleti és szövetkezeti itörvényelőkészítés és törvényvégrehajtás terén alapvető munkát végzett. Az 1922. évi második nemzetgyűlési választáson két helyen, Csongrádon és Kiskundorozsmán választották meg. Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszter második lemondása és halála után néhány héten át miniszteri hatáskörben vezette a földművelésügyi minisztérium ügyeit. A kormány megbízásából részt vett a külföldi kölcsön előkészítésére irányuló londoni tanácskozásokon. A földművelésügyi minisztériumot éveken át képviselte a nemzetközi mezőgazdasági kongresszusokon és a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet ülésein. Szervezője volt az 1934. évi budapesti Nemzetközi Mezőgazdasági Kongresszusnak. E téren szerzett érdemeiért több külföldi kitüntetést kapott. Az 1926. évi általános választásokon ismét két választókerületben kapott mandátumot, Gsográdon és Devecserben és az utóbbit tartotta meg. (Devecserben 1931-ben és 1935-ben is nagy többséggel választották meg képviselővé. Mint az OKH vezérigazgatója, megerősítette a hitelszövetkezeti hálózatot és a központot az önsegély elve alapján és sorozatos megyei nagygyűléseken nagyarányú országos propagandát indított a hitelszövet-