1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Báró Majthényi László

577 Báró Majthényi László 1890-ben született Budapesten. Római katolikus, nős, földbirtokos. Családja, amely a Divék-nemzetségből származik, egyike a Felvidék legrégibb nemesi családjainak s még 1432-ben királyi adományként kapta Kesselőkő várát és uradalmát. A családnak Nyitra, Bars és Hont vármegyékben fekszenek a birtokai. Középiskolai tanulmányait a piaristák budapesti főgimnáziumában végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányokat. Több tanulmányutat tett külföldön is, főleg Olaszországban, ahol az új nacionalista rendszert tanulmányozta 1927— 1938 között tíz tanulmányútján. A világháború idején 1915—16-ban az 1. honvédhuszárezrednél teljesített katonai szolgálatot és mint kadettörmester szerelt le. 1914 áprilistól kezdve egészen az összeomlásig tagja volt a magyar főrendiháznak. Az Összeomlás előtt a Nemzeti Munkapártban Tisza István „fiatal gárdájához" tartozott. Az összeomlásig tagja volt mint virilista Hont vármegye törvényhatósági bizottságának. Az új államalakulás idején azonnal bekapcsolódott a felvidéki magyar kisebbségi politikába. 1925-ben a Magyar Nemzeti Párt Kékkő járási szervezetének volt az alelnöke, 1931-ben a Magyar Keresztényszocialista Párt lévai helyi, majd körzeti elnöke, 1932-től kezdve pedig az országos végrehajtóbizottság tagja volt. 1935ben egyik kezdeményezője volt a felvidéki magyar pártok egyesülésének és utána az Egyesült Magyar Párt végrehajtótanácsának tagjává választották meg. 1932 óta Léva város képviselőtestületének tagja. Mint a csehszlovákiai magyar Népszövetségi Liga alelnöke résztvett a Népszövetségi Liga 1937. évi pozsonyi kongresszusán, ahol a magyar kisebbségnek egyik hivatalos képviselője volt. A honvédcsapatok bevonulása után a polgári közigazgatás bevezetéséig mint Léva város és a lévai járás miniszteri biztosa működött. A felvidéki magyarság politikai helyzetéről több vezércikket és tanulmányt írt a Prágai Magyar Hírlap, a Híradó és a Bars című hetilapban, valamint a budapesti Fáklya című folyóiratban. A Lévai Űri Casinó választmányi tagja. Az olasz fassizmusról és annak eredményeiről előadást tartott a lévai Kaszinóban és tanulmányt írt a Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Egyesület részére. A magyarlakta területek felszabadítása után az Egyesült Magyar Párt újjászervezésekor tagja lett a párt országos elnöki tanácsának, a bars- hontvármegyei szervezetének pedig elnöke. 1939 óta tagja Bars és Hont vármegye törvényhatósági bizottságának, tagja a kisgyűlésnek és a közigazgatási bizottságnak is. A Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara választmányi tagja, a Bars-Hontvármegyei Gyümölcsészetfi Egylet társelnöke. •ái