1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Ilniczky Sándor

565 Oupidó (1924), A Lánszky-motor (1926), A híd (1926), A milói Vénusz karja (1927), A nap fia (1931), A várhegy (Emlékezései I. kötete, 1933), Ádám hol vagy? (1935), Mink és ők (1935), Huszonöt elbeszélés (1935), Pro libertate (1936), Napkelte előtt (1937), Utolsó tánc (1939) és A gótikus ház (Emlékezései II. kötete, 1939.). Ilniczky Sándor 1889-ben született az ugocsavármegyei Feketeardón. Görög katolikus, özvegy, székeskáptalani nagyprépost, a Kárpátalja kormányzói biztosa mellé rendelt főtanácsadó. Görög katolikus lelkész-családból származik, édesatyja feketeardói görögkatoJikus lelkész volt és édesanyja ugyancsak görögkatolikus papi csailádnak leszármazottja. A gimnázium alsó osztályait a szatmári, felső osztályait pedig az ungvári királyi katolikus főgimnáziumban végezte. Teológiai tanulmányait 1908-tól 1912-ig az eperjesi görögkatolikus teológiai főiskolán folytatta és 1912-ben nyert abszolutóriumot. 1912-től 1914-ig az ungvármegyei havasközi körjegyzői irodában dolgozott mint kisegítő irodai alkalmazott. 1914-ben szentelték pappá Ungváron. 1914-től 1915-ig a beregmegyei Iloncán, 1915től 1917-ig pedig a beregmegyei Nagylucskán volt segédlelkész. 1917-ben az ungvári püspöki aulába rendelték, ahol először püspöki háznagy és szentszéki jegyző, majd szentszéíoi tanácsos, 1922-ben pedig székesegyházi segédlelkész és hitszónok, továbbá a görög katolikus polgári leányiskolának hitoktatója volt. 1924-ben a munkácsi és eperjesi görög katolikus egyházmegyék magyarorosz nyelvíű hivatalos és papi szaklapját, a „Lelkipásztorát szerkesztette mint felelős szerkesztő és egyben püspöki megbízásból megalapította a munkácsi görög katolikus egyházmegye központi hitvédelmi irodáját Ungváron azzal a céllal, hogy intervenció és népiratok tömeges kiadása útján küzdjön a görögkeleti szakadárság térfoglalása ellen. 1928-ban elnöke lett a Kárpátalján általa szervezett Pápai Hitterjesztési Műveknek, amelyeknek a katolikus világmisszió erkölcsi és anyagi istápoilása a célja. Ugyanebben az időben alapította és szerkesztette a ,Jó Pásztor" című magyarorosz nyelvű homiiletikus havi folyóiratot. 1930-tól kezdve „Missziós Hírnök" címen missziós folyóiratot szerkesztett, 1932-től kezdve pedig a Missziós Naptár magyarorosz nyelvű hitvédelmi naptárt, amely 6000 példányban jelent meg. 1930-ban lett a munkácsi székeskáptalan kanonokja és a ranglétrán végighaladva, 1939-ben XII. Pius pápa a munkácsi görög katolikus székeskáptalan nagyprépostjává nevezte ki. A csehszlovák uralom idején előbb a magyar keresztényszocialista pártnak volta tagja, majd a Ruszin Autonom Földműves Szövetséghez csatlakozott és mint az elnökség tagja, teljes szívvel és lélekkel a magyar neví-