1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Dr. Czettler Jenő

554 Bethlen István kormányzati rendszere ellen. Gömbös Gyula miniszterelnök 1935 elején bizonyos megállapodásokat létesített Bethlen István gróffal, de néhány nappal később, március 5-én váratlanul feloszlatta az országgyűlést. Bethlen István erről csak a Ház feloszlatása után értesült és nyomban levonta az új helyzet konzekvenciáját. Bethlen István még aznap este Sztranyavszky Sándor pártelnökhöz intézett levelében bejelentette, hogy az általa alakított pártból kilép. Ugyanekkor nagyobb képviselőcsoport is követni óhajtotta vezérét, de Bethlen István kérésére megmásította szándékát és csak néhányan léptek ki vele együtt a Nemzeti Egység. Pártjából. A Nemzeti Egység Pártjának vezetősége ennek ellenére Bethlen Istvánnak felajánlotta a párt debreceni listájának vezető helyét, Bethlen azonban debreceni választóihoz intézett nyilt levelében elhárította magától ezt a megtiszteltetést. Visszavonulásának hírére elsősorban Nagykanizsa, de Sopron város választói is pártonkívüli programmal felajánlották Bethlen Istvánnak a jelöltséget. Bethlen Nagykanizsa választóinak kérését teljesítette. A NEP nem állított vele szemben jelöltet, de ez nem akadályozta meg Bethlen Istvánt abban, hogy Nagykanizsán két programbeszédben is kíméletlen támadást ne intézzen Gömbös Gyula miniszterelnök ellen. Az 1935. évi képviselőház ülésein kezdetben ritkán vett részt. Politikai körökben feltűnést keltett, amidőn Eckhardt Tiborral levélváltás útján kibékült. Bethlen István ezen az országgyűlésen mindvégig megtartotta pártonkívüli helyzetét. Gömbös Gyula halála után támogatta Darányi Kálmán miniszterelnököt nehéz munkájában, de Imrédy Béla miniszterelnöksége idején, általános politikai felfogásbeli különbségek miatt Bethlen Istvánt meggyőződése a polgári ellenzék közös akciójának támogatására bírta. Az 1939. évi általános választáson már elhárította magától több választókerület bizalmát és elhatározta, hogy nem vállal többet mandátumot. A kormányzó a Felsőház örökös tagjának nevezte ki. Dr Czettler Jenő 1879-ben született Jászárokszálláson. Római katolikus, nőtlen, m. kir. titkos tanácsos, a József nádor műszaki és gazdaságtudományi egyetem nyilvános rendes tanára. Középiskoláit Jászberényben, egyetemi tanulmányait a budapesti és berlini tudományegyetemen végezte el. Utóbbin főleg közgazdasági és szociálpolitikai tanulmányokat folytatott és Meitzen Ágoston agrárhistorikus egyik belső munkatársa volt. A budapesti tudományegyetem jogi karán 1901-ben szerzett doktori oklevelet. A napisajtóban és a szaklapokban több cikket írt az agrárkérdésről. 1901-iben a földművelésügyi minisztérium közgazdasági osztályán kapott alkalmazást és főleg külkereskedelmi kérdésekkel foglalkozott. 1904-ben a mezőgazdasági munkásosztályban