1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Gróf Bethlen István

552 déseket tárgyalja. 1925 decemberében pattant ki a frankügy, amely hónapokon keresztül foglalkoztatta a politikai világot, de az ellenzék hasztalanul igyekezett ezt az ügyet a kormány megbuktatására fel­használni. 1926 július l-re megszűnt a költségvetés hiánya és a Nép­szövetség megszüntette a pénzügyi ellenőrzésnek azt a formáját, amely Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos működéséhez fűződik. A frankügy vádlottaival szemben hozott kúriai ítélet végleg lezárta a frankügyet és a Kúria jogerős ítéletének elhangzása után a Bethlen­kormány a politikai felelősség szempontjából felvetette a bizalom kér­dését azáltal, hogy még az nap benyújtotta a lemondását. A kor­mányzó nem fogadta el a lemondást és változatlanul bizalmáról biz­tosította Bethlen István grófot. A nemzetgyűlés novemberben meg­szavazta a felsőházi törvényt, amely helyreállította a magyar törvény­hozás két-kamarás rendszerét. 1926 decemberben ezen az alapon meg­tartották az első országgyűlési képviselőválasztást, amelyen az egy­séges párt még az 1922. évi általános választáson szerzett többségnél is fölényesebb többséggel került vissza az új országgyűlésbe. Az új felsőház választott tagjainak nagy többsége is az egységes párt hívei­nek sorából került ki. A kormányzó még 1925 nyarán a magyar érdem­rend nagykeresztjét adományozta Bethlen István grófnak és a frank­ügyben őt ért méltatlan támadásokért a nemzet is az elégtétel számos jelével halmozta el: a szegedi tudományegyetem az államtudományok díszdoktorává avatta, a városok és községek rpedig tömegesen válasz­tották meg díszpolgárukká. 1927 áprilisában Bethlen István gróf Rómában megkötötte az olasz-magyar barátsági, békéltető és döntő­bírósági szerződést. 1927-ben a szanálás ügye végleg lekerült a Nép­szövetség napirendjéről, de előtérbe nyomult az optánskérdés, amit magyar-román közvetlen tárgyalással igyekeztek megoldani. 1927 június 21-én jelent meg a Daily Mail hasábjain Lord Rother­mere történelmi nevezetességű cikke „Helyet Magyarországnak a nap alatt" címmel, amely óriási lendületet adott a magyar revíziós gon­dolatnak és Bethlen István 1927 októberében az egységes párt értekez­letén már hivatalosan is foglalkozott a revízió kérdésével, 1928 már­ciusában Debrecenben tartott beszámolójában pedig erőteljes formá­ban követelte a revíziót. 1928 szeptemberében Gömbös Gyula fajvédő pártja testületileg csatlakozott az egységes párthoz és Gömbös Gyula honvédelmi államtitkár lett. 1928 végén újabb házszabály-módosítá­sokkal gyorsította a képviselőház érdemleges munkájának ütemét. 1929 nyarán Bethlen István újból hosszabb külföldi útra indult, Mad­ridban Primo de Rivera miniszterelnökkel megkötötte a magyar­spanyol békéltető és döntőbírósági egyezményt, utána pedig Parisban tett látogatást Doumergue köztársasági elnöknél, Poincaré miniszter­elnöknél és Berthelot külügyi államtitkárnál. 1929 augusztusában kezdődött Hágában a jóvátételi konferencia a keleti államok jóvá­tételének végleges rendezésére. 1930 elején hosszú tanácskozások után végre létrejött a párisi egyezmény, amely szabályozta a keleti jóvá­tételek kérdését, visszaadta az országnak teljes pénzügyi szuverénitá-

Next

/
Thumbnails
Contents