1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Gróf Bethlen István
552 déseket tárgyalja. 1925 decemberében pattant ki a frankügy, amely hónapokon keresztül foglalkoztatta a politikai világot, de az ellenzék hasztalanul igyekezett ezt az ügyet a kormány megbuktatására felhasználni. 1926 július l-re megszűnt a költségvetés hiánya és a Népszövetség megszüntette a pénzügyi ellenőrzésnek azt a formáját, amely Smith Jeremiás népszövetségi főbiztos működéséhez fűződik. A frankügy vádlottaival szemben hozott kúriai ítélet végleg lezárta a frankügyet és a Kúria jogerős ítéletének elhangzása után a Bethlenkormány a politikai felelősség szempontjából felvetette a bizalom kérdését azáltal, hogy még az nap benyújtotta a lemondását. A kormányzó nem fogadta el a lemondást és változatlanul bizalmáról biztosította Bethlen István grófot. A nemzetgyűlés novemberben megszavazta a felsőházi törvényt, amely helyreállította a magyar törvényhozás két-kamarás rendszerét. 1926 decemberben ezen az alapon megtartották az első országgyűlési képviselőválasztást, amelyen az egységes párt még az 1922. évi általános választáson szerzett többségnél is fölényesebb többséggel került vissza az új országgyűlésbe. Az új felsőház választott tagjainak nagy többsége is az egységes párt híveinek sorából került ki. A kormányzó még 1925 nyarán a magyar érdemrend nagykeresztjét adományozta Bethlen István grófnak és a frankügyben őt ért méltatlan támadásokért a nemzet is az elégtétel számos jelével halmozta el: a szegedi tudományegyetem az államtudományok díszdoktorává avatta, a városok és községek rpedig tömegesen választották meg díszpolgárukká. 1927 áprilisában Bethlen István gróf Rómában megkötötte az olasz-magyar barátsági, békéltető és döntőbírósági szerződést. 1927-ben a szanálás ügye végleg lekerült a Népszövetség napirendjéről, de előtérbe nyomult az optánskérdés, amit magyar-román közvetlen tárgyalással igyekeztek megoldani. 1927 június 21-én jelent meg a Daily Mail hasábjain Lord Rothermere történelmi nevezetességű cikke „Helyet Magyarországnak a nap alatt" címmel, amely óriási lendületet adott a magyar revíziós gondolatnak és Bethlen István 1927 októberében az egységes párt értekezletén már hivatalosan is foglalkozott a revízió kérdésével, 1928 márciusában Debrecenben tartott beszámolójában pedig erőteljes formában követelte a revíziót. 1928 szeptemberében Gömbös Gyula fajvédő pártja testületileg csatlakozott az egységes párthoz és Gömbös Gyula honvédelmi államtitkár lett. 1928 végén újabb házszabály-módosításokkal gyorsította a képviselőház érdemleges munkájának ütemét. 1929 nyarán Bethlen István újból hosszabb külföldi útra indult, Madridban Primo de Rivera miniszterelnökkel megkötötte a magyarspanyol békéltető és döntőbírósági egyezményt, utána pedig Parisban tett látogatást Doumergue köztársasági elnöknél, Poincaré miniszterelnöknél és Berthelot külügyi államtitkárnál. 1929 augusztusában kezdődött Hágában a jóvátételi konferencia a keleti államok jóvátételének végleges rendezésére. 1930 elején hosszú tanácskozások után végre létrejött a párisi egyezmény, amely szabályozta a keleti jóvátételek kérdését, visszaadta az országnak teljes pénzügyi szuverénitá-