1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A kormányzó által élethossziglan kinevezett felsőházi tagok - Gróf Bethlen István

550 a békedelegáció munkájának előkészítésére szentelte. Apponyi Albert gróf mellett a magyar békedelegáció egyik főmegbízottja volt A román megszállás alól felszabadult tiszántúli részen az első nemzetgyűlési választáson a hajdúböszörményi választókerületben lépett fel pártonkívüli programmal és a titkos szavazáson Tasnádi-Kovács József Friedrich-párti jelölttel szemben kisebbségben maradt. Simonyi Semadam Sándor miniszterelnök lemondása után 1920 júliusában egységeskormányzópárt élén óhajtott kormányt alakítani. Ez az első egységes kormányzópárt az akkori Kisgazda Párt, a Keresztény Nemzeti Egye_ sülés Pártja és a két előbbi párt disszidenseinek összeolvadása útján létre is jött, de Bethlen István kormányalakítása az egyes pártfrakciók személyi követelései miatt meghiúsult. 1920 július 19-én Teleki Pál gróf alakította meg az új kormányt és Bethlen István gróf a menekültügyi hivatal élén váltotta fel Teleki Pált. 1920 szeptemberében az egyik megüresedett hódmezővásárhelyi kerület pártonkívüli programmal választotta meg képviselőjének, de az aktív politikai életben nem vett részt. IV. Károly király húsvéti visszatérése alkalmából a kormányzó Bethlen Istvánt Andrássy Gyula gróffal és Gratz Gusztávval együtt megbízta, hogy a királyt az ország politikai helyzetéről tájékoztassa és vegye rá, hogy térjen vissza Svájcba. IV. Károly király váratlan megjelenése csak fokozta a nemzetgyűlés legitimista és szabad-királyválasztó csoportjai között az ellentéteket és a politikai körök bizalma pártkülönbség nélkül Bethlen Istvánt kívánta a kormány élére. Amidőn Teleki Pál gróf 1921 április 13-án benyújtotta lemondását, a kormányzó még ugyanaznap Bethlen Istvánt bízta meg a kormányalakítással és Bethlen 24 órán belül megalakította első kormányát, amelyet a nemzetgyűlés és az ország egész közvéleménye általános tetszéssel fogadott. Miniszterelnöksége kezdetén elsősorban az ország pénzügyeinek rendezésére törekedett és a nemzetgyűlés nyári ülésszakában elfogadta Hegedűs Lóránd pénzügyminiszter nagyszabású reformjavaslatait, majd ősszel megalkotta a földreformot. Bethlen István első nagy külpolitikai sikerét a. velencei konferencián érte el, amidőn San Giuliano márki olasz külügyminiszter közvetítésével Schober osztrák kancellár és Bethlen István 1921 október 14-én megegyeztek abban, hogy Sopron városában és a környező nyolc nagyközségben népszavazás döntsön a trianoni szerződés által elszakításra ítélt nyugatmagyarországi területről. Ez a velencei egyezmény ütötte az első rést az örökéletűnek hirdetett trianoni békeszerződésen. A királykérdés azonban a külpolitikai sikerek ellenére tovább nyugtalanította a belpolitikai életet. Bethlen Istvánnak sikerült ugyan a legitimisták egyik része által helyeselt megoldást találni és a közvélemény tájékoztatása céljából akkor, amidőn a szerb megszállás alól felszabadult Pécsre a kormány több tagjával ellátogatott, 1921 október 21-én nagy beszédet mondott. IV. Károly király a szélsőséges legitimisták tanácsára siettette visszatérését és a kormány tudta nélkül ugyanazon a napon — ezúttal repülőgépen — másodszor is vissza-