1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Gróf Zichy István dr.

547 „Mohács" című tragédiáját adták elő a Nemzeti Színházban, 1931ben a „Magyar Passiót", mindkettő Vojnits-érmet nyert az Akadémián. 1929-ben jelent meg Arany János életrajzának első kötete, 1931-ben a második, mindkettő az Akadémia kiadásában. 1933-tól két éven át kormánybiztosa volt a Nemzeti Színháznak. Kiadott két kötet elbeszélést, írt tankönyveket és ifjúsági könyveket is. Tagja a Petőfi Társaságnak és a Szent István Akadémiának, továbbá számos irodalmi társulatnak. Tulajdonosa a Corvin-koszorúnak és a Magyar Érdemrend középkeresztjének. Gróf Zichy István dr (Magyar Nemzeti Múzeum) 1879-ben született Bábolnapusztán, Komárom vármegyében. Római katolikus, nős, az Országos Magyar Történeti Múzeum főigazgatója, földbirtokos. Iskolai tanulmányait magánúton végezte, később festeni tanult Budapesten, Parisban és Münchenben. Fiatal korában művészeti tanulmányutakon többször járt Olaszés Franciaországban. Bölcsészdoktori oklevelét a pécsi Erzsébet-tudomány egy etemen szerezte meg. Tudományos pályáját mint c. múzeumi őr, már a háború előtt kezdte meg az Országos Szépművészeti Múzeumban, ahol a Történeti Képcsarnok vezetésével bízták meg. Mint hadiönkéntes, az 1. hontvédhuszárezredben az orosz harctéren teljesített katonai szolgálatot és több ütközetben vett részt. Mint hadnagy szerelt le és megkapta a Károly-csapatkeresztet. A kommün alatt Bécsben közreműködött az ellenforradalmi alakulatok szervezésében. A forradalmak után mint helyettes kormánybiztost Horthy Miklós fővezér, a kormányzóság felállítása után pedig iá vezérkari főnök mellé osztották be. 1934 óta az Országos Magyar Történeti Múzeum főigazgatója. Tudományos kiküldetésben volt Rómában, Brüsszelben, Prágában, Isztambulban és Varisóban. Külföldön előadásokat tartott Genfben, Milanóban, Rómában, Isztambulban és Prágában. A tudományos irodalom terén is jelentékeny működést fejt ki, szaktanulmánya a magyarság őstörténete. A Pázmány Péter-tudományegyetem bölcsészeti karán az uralaltáji népek ősműveltsége című tárgykörnek magántanára. Művei: „A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig. 1923", „Magyar őstörténet", Kincsestár, 1939. Tudományos szakfolyóiratokban számos cikke jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagja, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi, a Körösi Csorna-Társaság rendes tagja, az Office International des Musées bizottsági tagja. A Magyar Érdemrend középkeresztjének tulajdonosa. 3,j*