1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A szervezetek és intézmények által választott felsőházi tagok - Dr. Tomcsányi Móric

543 országa" címlű munkáját és a Finn-Magyar Szótárt. Az utóbbit az Akadémia a Marczibányai-j utalómmal tüntette ki. Főbb munkái: Magyar Nyelvhasonlítás, amely hét kiadást ért el; Magyar Tájszótár, amelyet az Akadémia a nagyjutalommal tüntetett ki; A magyarság eredete, nyelve (és honfoglaláskor! műveltsége; Finnischugrische Sprachwissenschaft, amely két kiadást ért meg. Több magyar nyelvtant adott ki a középiskolai oktatás számára. A magyar nyelvtudomány és a finn-ugor összehasonlító nyelvtudomány mívelője. Nyelvismerete- széleskörű. Magyar, német és finn nyelven sok dolgozata jelent meg. 1886-tól öt éven át a kolozsvári egyetemen adott elő, 1893-tól 1928-ig a Pázmány Péter Tudományegyetemen az u'ra'li-ailtáji összehasonlító .nyelvészet rendes tanára, közben a bölcsészettudományi karnak dékánja és az egyetemnek rektora volt. A Magyar Tudományos Akadémia igazgató és rendes tagja, főkönyvtárnoka és első osztályának titkára. Elnöke a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, tiszteletbeli tagja töibb külföldi akadémiának és magyar tudományos társulatnak. A felsőháznak 1927 óta tagja. Dr Tomcsányi Móric (Pázmány Péter Tudományegyetem jogi kara) 1878-hain született Temesvárott. Evangélikus, nős, cs. és kir. kamarás, a Pázmány Péter-tudományegyetem nyilvános rendes tanára. Jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. Hosszabb külföldi tanulmányutat tett, megszerezte az ügyvédi oklevelet, majd a közigazgatási jogból a magántanári képesítést. A kincstári jogügyi igazgatóságnál kezdte meg pályáját. Később a pénzügyminisztériumba került és itt működött 1917-ig, amikor Turóc vármegye főispánjának nevezték ki. Ebben az évben kapta a cs. és kir. kamaraságot is. A Pázmány Péter-tudományegyetem meghívására 1922-ben nevezték ki a magyar közjog és közigazgatási jog nyilvános rendes tanárává. Nemzetközi döntőbíró, elnöke a Felsőoktatásügyi Egyesület jog- és államtudományi osztályának, tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, Sok önállóan megjelent közjogi és közigazgatásjogi mű szerzője. Tudományos műveiben a magyar közjoggal, a közigazgatási jog alapintézményeivel, a közhivatalnokok és az állam vagyoni felelősségével, az önkormányzat és decentralizáció kérdésével és a közigazgatási intézkedések jogerejének problémájával foglalkozik. Nagyobb munkái: „A vagyoni felelősség elve a közigazgatásban"; „Önkormányzat és decentralizáció" ; „A közjog és magánjog határa" ; „A magyar közigazgatási jog alapintézményei"; „Magyar közigazgatási és pénzügyi jog"; „Magyar közjog, alkotmányjog". A felsőház bizottságaiban élénk tevékenységet fejt ki, a közigazgatási és az alkotmányjogi reformokról szóló javaslatoknak előadója volt.