1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Báró Vojnits Sándor

513 gos Magyar Méhészeti Egyesületnek és a Pécs-Baranyai Aero Clubnak. Elnöke az Első Pécsi Bőrgyár rt.-nak és a Szombathelyi Bőrgyár rt.-nak s számos más vállalatnak és kisebb pénzintézetnek. A Magyar Kevíziós Liga képviseletében 1927-ben részt vett a Roth érmére lordnál tisztelgő küldöttségben. Több nyelven beszél és beutazta Európa legtöbb államát, részt vett az Interparlamentáris Unió konferenciáin Parisban, Rómában, Hágában, Berlinben és Varsóban. A felsőház bizottságaiban és a plénumban a vidéki gazdasági élet érdekeinek szószólója. Érdemes tevékenységéért annak idején a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta meg, a Kormányzó pedig 1923-ban a kincstári főtanácsosi méltósággal és 1937-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjévél tüntette ki. Báró Vojnits Sándor (Bács-Bodrog vm.) 1870-ben született Szabadkán. Római katolikus, nős, belső titkos tanácsos, földbirtokos. A középiskola elvégzése után a magyaróvári gazdasági akadémián folytatta tanulmányait s gazdász-okleveiét szerzett. Tanulmányainak befejezésié után bevonult katonai szolgálatra a honvédhuszársághoz s mint tartalékos honvédhuszárhadnagy fejezte be szolgálatát. Azután családi birtokára ment gazdálkodni s résztvett vármegyéjének társadalmi életében s a közügyek intésében is. Közéleti pályáját 1896-ban kezdte meg, amikor elsőízben választotta meg szabadelvűpárti programmal országgyűlési képviselőjének a szabadkai első választókerület, amelyet 15 éven át képviselt. A politikai életben igen nagy tekintélynek örvendett. Egyik legbizalmasaibb barátja volt gróf Tisza Istvánnak, miniszterelnöksége idején ő intézte összes párbajügyeit. Gróf Tisza Istvánnak Károlyi Mihály gróffal, Széchenyi Aladár gróffal, Pallavieini György őrgróffal és Rakovszky Ivánnal szemben vívott négy híres kardpárbajánál mint vezetősegéd szerepelt. Kétízben volt tagja a delegációnak. Mint a munkapárt alelnöke, a világháború idején ő létesítette és tartotta fenn a párt hadikórházát száz beteg részére. Ezért a munkásságáért a Vörös Kereszt részéről magas kitüntetésben részesült. Közéleti érdemeiért ismételten érte a legmagasabb elismerés. A király 1912-ben bárói -rangra emelte, 1917-ben pedig belső titkos tanácsossá nevezte ki. Az összeomlás után visszavonult a közéleti szerepléstől, de a megyei és a társadalmi életben továbbra is élénk részt vett. BácsBodrog vármegye eddig háromízben választotta meg felsőházi tagjává, először 1927 januárjában, majd 1930 elején, legutóbb pedig 1937 decemberében, ez alkalommal egyhangúlag tízévi időtartamra. Örökös tagja Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottságának, tagja és tisztséget viselője sok társadalmi és sportegyesületnek. Elismert tekintély a lovassportban. 3ÎÎ