1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Szluha Aladár

507 vonult. Sok politikai összetűzése támadt és ezek kapcsán párbajt i^ vívott Károlyi Imre gróffal, Zsilinszky Endrével és Baranyay András alispánnal. A második nemzetgyűlésen vezető szerepet játszott a Polgárok és Munkások Blokkjában, amely a baloldali pártok alkalmi szóvétsége volt, de 1925-ben a demokratikus blokk több vezetőjével támadt ellentétei miatt feloszlatta a blokkot és attól

1 kezdve egyre inkább eltávolodott a radikális baloldaltól. Állandóan napirenden tartotta a hadikölesönök valorizációjának ügyét. A frankhamisítás politikai vonaittkozásaiinak tárgyalásánál, valamint Bethlen István gróf genfi beszámolója után erős kritikát mondott az ellenzék maga tárásáról. Az 1927. évi országgyűlésen pártonkívüli programmal képviselte régi választókerületét, de ellenzéki magatartása mellett is több fontes gazdasági és pénzügyi vonatkozású törvényjavaslatnál a kormánypárttal együtt szavazott. Hat esztendőn át elnöke volt a Magyar Autobuszés Teherautóvállalatok Országos Szövetségének, társelnöke a Magyar Atlétikai Szövetségnek és a Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetségének. Publicisztikai téren is jelentékeny munkásságot fejtett ki. Több nagy budapesti politikai napilap részére állandóan írt cikkeket, munkatársa volt a Magyar Katonai KöalÖny című folyóiratnak és egyik szerkesztője „A nagy háború írásban és képben" című munkának. A Gömbös-kormány idején, 1933-ban, Bihar vármegye főispánjának nevezték ki és 1937-ig maradt ebben az állásában. 1936-ban országom tűzrendészeti felügyelő lett. Bihar vármegye törvényhatósági bizottsága örökös tagjának választotta meg és 1938 január 1 óta a felsőháznak Bihar vármegye törvényhatósági bizottsága által választott tagja. A Johanita-rend lovagja, a hadi ékítménye® III. osztályú katonai érdemkereszt, a kormányzó által adományozott Signum laudis és több más érdemrend tulajdonosa. Szluha Aladár (Fejér vármegye) 1882-ben, született Alsószentivánon. Római katolikus, nőtlen, földbirtokos. Középiskolai tanulmányai után a budapesti Pázmány Pétertudományegyetemen folytatott jogi tanulmányokat és államtudományi államvizsgát tett. A világháborúban mint a m. Mr. pécsi 8. honvédhuszáreared tartalékos főhadnagya, az orosz fronton több ütközetben vett részt és kitüntetésben is részesült. A háború befejezése óta birtokán gazdálkodik s élénk részt vesz a megyei életben s a közügyek intézésében. Tagja Fejér vármegye törvényhatósági bizottságának és több szakbizottságnak. Fejér vármegye választotta meg felsőházi tagjának is. A múlt ciklusban nagyobb beszédet mondott a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló javaslat vitájában.