1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Szluha Aladár

507 vonult. Sok politikai összetűzése támadt és ezek kapcsán párbajt i^ vívott Károlyi Imre gróffal, Zsilinszky Endrével és Baranyay András alispánnal. A második nemzetgyűlésen vezető szerepet játszott a Pol­gárok és Munkások Blokkjában, amely a baloldali pártok alkalmi szó­vétsége volt, de 1925-ben a demokratikus blokk több vezetőjével támadt ellentétei miatt feloszlatta a blokkot és attól 1 kezdve egyre inkább el­távolodott a radikális baloldaltól. Állandóan napirenden tartotta a hadikölesönök valorizációjának ügyét. A frankhamisítás politikai vonaittkozásaiinak tárgyalásánál, valamint Bethlen István gróf genfi be­számolója után erős kritikát mondott az ellenzék maga tárásáról. Az 1927. évi országgyűlésen pártonkívüli programmal képviselte régi választókerületét, de ellenzéki magatartása mellett is több fontes gazdasági és pénzügyi vonatkozású törvényjavaslatnál a kormánypárt­tal együtt szavazott. Hat esztendőn át elnöke volt a Magyar Autobusz­és Teherautóvállalatok Országos Szövetségének, társelnöke a Magyar Atlétikai Szövetségnek és a Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsé­gének. Publicisztikai téren is jelentékeny munkásságot fejtett ki. Több nagy budapesti politikai napilap részére állandóan írt cikkeket, munka­társa volt a Magyar Katonai KöalÖny című folyóiratnak és egyik szerkesztője „A nagy háború írásban és képben" című munkának. A Gömbös-kormány idején, 1933-ban, Bihar vármegye főispánjának nevezték ki és 1937-ig maradt ebben az állásában. 1936-ban országom tűzrendészeti felügyelő lett. Bihar vármegye törvényhatósági bizott­sága örökös tagjának választotta meg és 1938 január 1 óta a felső­háznak Bihar vármegye törvényhatósági bizottsága által választott tagja. A Johanita-rend lovagja, a hadi ékítménye® III. osztályú katonai érdemkereszt, a kormányzó által adományozott Signum lau­dis és több más érdemrend tulajdonosa. Szluha Aladár (Fejér vármegye) 1882-ben, született Alsószentivánon. Római katolikus, nőtlen, földbirtokos. Középiskolai tanulmányai után a budapesti Pázmány Péter­tudományegyetemen folytatott jogi tanulmá­nyokat és államtudományi államvizsgát tett. A világháborúban mint a m. Mr. pécsi 8. honvédhuszáreared tartalékos főhadnagya, az orosz fronton több ütközetben vett részt és kitüntetésben is részesült. A háború befejezése óta birtokán gazdálkodik s élénk részt vesz a megyei életben s a közügyek intézésében. Tagja Fejér vármegye tör­vényhatósági bizottságának és több szakbizottságnak. Fejér vármegye választotta meg felsőházi tagjának is. A múlt ciklusban nagyobb beszé­det mondott a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozá­sáról szóló javaslat vitájában.

Next

/
Thumbnails
Contents