1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Báró Ragályi-Balassa Ferenc - Dr. Rakovszky Endre
498 főkapitány ellen indítson vizsgálatot. Az 1926. évi téli választások vezetésében aktív ereszt vett és régi választókerülete egyhangúlag választotta meg országgyűlési képviselőnek. A miniszterelnökségen, mint Bethlen István gróf miniszterelnök bizalmas munkatársa, 1928 áprilisáig működött, majd a földművelésügyi minisztérium államtitkárának nevezték ki. Ebben a minőségben számtalanszor képviselte a kormányt különböző gazdasági konferenciákon, többször járt Rómában, Varsóban, Zürichben, Belgrádban, Londonban, Genfben és Strezában. 1931-ben megkapta a miniszteri címet és jelleget. 1931-ben Megyasszón választották meg. A Bethlen-kormány lemondása után saját kérelmére 1931 szeptember 1-én őt is felmentették. A megyasszói választást a független kisgazdapárt petícióval támadta meg és Prónay György báró le is mondott mandátumáról. Az aktív politikai élettől mégsem maradt távol, mert 1934-ben mint Pest vármegye választott felsőházi tagja került be a felsőházba. Tulajdonosa a teljes elismerés nagy arany érmének. Báró Ragályi-Balassa Ferenc (Borsod-Gömör és Kishont vármegye) 1864-ben született a gömörmegyei Ragályon. Református, nős, földbirtokos. Gimnáziumi tanulmányait Bécsben és Vercy-ben (francia Svájc) végezte és Budapesten tett érettségi vizsgálatot. Budapesten hallgatta a jogot, külföldi egyetemeken pedig nemzetgazdasági tanulmányokat folytatott. Tanulmányútjai során bejárta Ausztriát, Olasz-, Német-, Angol- és Franciaországot, továbbá Belgiumot, Tuniszt és Algirt. Politikával nem igen foglalkozott, hanem a gazdálkodásnak szentelte idejét s emellett rendkívül élénk tevékenységet fejt ki a tiszáninneni református egyház kerület ügyeiben. A gömör-torruai református egyházmegye gondnoka, Dr Rakovszky Endre (Abaúj-Torna vármegye) 1861-ben született Györkén. Római katolikus, özvegy, m. kir. titkos tanácsos, nyugalmazott főispán. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a budapesti tudományegyetemen folytatott jogitanulmányokat és 1883-ban avatták az államtudományok doktorává. AbaújTorna vármegye szolgálatába lépve fokozatosan haladt előre és 1899-ben alispánná választották meg. Hát esztendeig működött mint alispán, majd a koalíció uralomrajutásakor, 1906-ban Abaúj-Torna vármegye és Kassa város főispánjának nevez-