1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Kiss Ernő - Kiss Lajos

483 keresztényszociális munkában, a tanonc-, legény-, munkás- és nővédőegyesületek szervezésében és irányításában. 1912-ben kónyi plébános lett, 1920-ban pedig a kónyi kerület esperesévé és tanfelügyelőjévé nevezték ki. Fáradhatatlan harcosa a kisemberek érdekeinek és igen élénk munkásságot fejtett ki a hitelszövetkezeti életben, a vármegyei közéletben és a rábaszabályozási ügyekben is. Érdemes munkásságát méltányolta a vármegye, amikor 1932-ben felsőházi póttaggá választotta. A felsőházban Kühne Lóránt helyébe hívták be, amidőn Kühnét 1935-ben országgyűlési képviselővé válasz Kiss Ernő ász-Nagykun- Szolnok vármegye ) 1871-ben született Szolnokon. Római katolikus, nős, földbirtokos, ügyvéd. A jogot a budapesti egyetemen végezte el és ugyanitt szerzett ügyvédi oklevelet. 1897-ben ügyvédi irodát nyitott Szolnokon, közben birtokán is gazdálkodott. Az országgyűlésben mint a szolnoki választókerület képviselője 1901-ben a Szabadelvű Párt, 1910-ben a Munkapárt programjával foglalt helyet. Tisza István gróf egyik leglelkesebb híve voit és legszűkebb baráti környezetéhez tartozott. A háború kitörésekor helyettes miniszteri biztossá nevezték ki és 1916-ig az egyik katonai megfigyelő állomást vezette, akkor azonban frontszolgálatra jelentkezett és a háború végéig az első vonalban teljesített szolgálatot. A kommunizmus idején Szegedre menekült és részt vett az ellenforradalmi kormány szervező munkájában. A proletárdiktatúra bukása után hazatért és azóta folytatja ügyvédi gyakorlatát és emellett vezeti gazdaságát is. Elnöke a Szolnoki Ügyvédi Kamarának. Hosszú idő óta tagja vármegyéje törvényhatóságának s igen jelentős szerepet játszik a megye közéletében. Kiss Lajos (Tolna vármegye) 1874-ben született Szekszárdon. Római katolikus, apátkanonok, kormányfőtanácsos. A középiskolát Pécsett végezte, utána a pécsi püspöki hittudományi főiskolán folytatta tanulmányait. 1897-ben szentelték pappá a pécsi bazilikában. Hat esztendei segédlelkészi szolgálat után 1903ban a pécsi székesegyház karkáplánja lett, 1906ban Zichy Gyula gróf püspök kinevezte a székesegyház sekrestyeigazgatójává és ugyanakkor a püspöki tanítónőképzőben hittanár is volt. 1913ban a pécsi egyházmegye egyik nagy plébániájának, a dunaszekcsőitották. 3i*