1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Vitéz Görgey László dr.

475 Vitéz Görgey László dr (Miskolc) 1877-ben született Liptószentmiklóson. Evangélikus, nős, nyugalmazott vármegyei főjegyző. A középiskola elvégzése után a budapesti és a kolozsvári egyetemen hallgatta a jogot és az utóbbin avatták államtudományi doktorrá. Mint államvasúti fogalmazó kezdte meg közpályáját. 1906-ban Borsod vármegye aljegyzőjévé választották meg, öt év múlVa már másodfőjegyző volt. A mozgósításkor mint tartalékos huszárhadnagy bevonult és megszakítás nélkül három évet töltött az orosz és erdélyi harctéren. Vitéz magatartásáért háromízben is kitüntették. Mint huszárszázadost 1917 őszén mentették fel és ugyanekkor Borsod vármegye főjegyzőjévé választották meg. A bolsevizmus alatt menekülni volt kénytelen, Kassán azonban elfogták és börtönbe vetették. Megfosztották állásától, vagyonának elkobzására és kétévi szigorított börtönre ítélték. A kommün bukása után tevékeny részt vett a nemzeti és keresztény mozgalomban. Szervezője volt a Magyar Nemzeti Szövetség és a MOVE miskolci csoportjának, egyik alapítója a Magyar Jövő miskolci lapkiadó részvénytársaságnak, szervezője és kerületi elnöke a Frontharcosok Szövetségének, tagja a Júniusi Bajtársak Szövetségének. A rendkívüli községi közigazgatási tanfolyamon három éven át a közjog és a közigazgatási jog tanára volt és mint a tanfolyam igazgatója, belügyminiszteri elismerésben is részesült. Éveken át külső tagja volt a miskolci jogakadémia államtudományi államvizsga bizottságának. Tizenkét évig működött, mint vármegyei főjegyző és 1929-ben, szolgálati érdemeinek megörökítése mellett, saját kérelmére nyugdíjazták. 1926-ban fajvédő programmal választották meg Miskolcon pótképviselőnek és 1930 nyarán BorbélyMaczky Emil helyét foglalta el a képviselőházban. 1931-ben is fellépett az Egységes Párt programjával, de akkori Eckhardt Tibor pártközi listájával szemben kisebbségben maradt. Tagja a Magyar Élet Pártjának. Miskolc város törvényhatósági bizottsága 1933-ban választotta felsőházi taggá, A felsőházban előadója volt a főváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslatnak, továbbá a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásáról szóló mindkét törvény javaslatnak s felszólalt az 1914—18. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál. 1924-ben avatták vitézzé, 1927-ben pedig a Johannita-rend tiszteletbeli lovagja lett. A Magyar Vöröskereszt főmegbízo ttjának helyettese és a Légoltalmi Liga kerületi elnöke.