1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - A törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Vitéz Bittera Miklós dr.

467 A felsőházban főként a költségvetési vitákban vesz részt s nagyobb beszédet mondott a közigazgatás rendezéséről szóló és több más fontos törvényjavaslatnál és a költségvetés tárgyalásánál is. 1929 óta a felsőház egyik jegyzője. Vitéz Bittera Miklós dr (Győir-Moson és Pozsony vármegye) 1887-ben született Pozsonyban. Római katolikus, nős, gazdasági akadémiai tanár. Csallóközi régi köznemesi családból származik. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi állami főreáliskolában és a királyi katolikus gimnáziumban végezte, azután a magyaróvári gazdasági akadémián szerzett oklevelet, majd a budapesti tudományegyetem jogi karán folytatott jogi tanulmányokat és az álilamtudományok doktorává avatták. Hallgatója volt a genfi egyetem bölcsészeti karának is. A világháború idején több mint négy esztendeig teljesített katonai szolgálatot először a es. és kir. 39. gyalogezredben, majd a repülőcsapatoknál és végül mint a 14. tábori tüzérezred tart. főhadnagya szerelt le. Résztvett a kárpáti és oroszországi harcokban mint szakasz-, géppuskás parancsnok, zászlóaljsegédtiszt, majd mint repülőtiszt. Mint (rokkantat a bécsi repülőparancsnoksághoz osztották be. Ezidöszerint emléklapos repülőszázados. 1927-ben avatták vitézzé, katonai kitüntetései a III. osztályú katonai érdemkereszt a kardokkal, az I. és II. osztályú vitézségi érem, a bronz vitézségi érem, a Károly-csapatkereszt, a német II. osztályú vaskereszt, a sebesülési érem és a repülőtiszti jelvény. Állami szolgálatát 1910-ben kezdte, mint Pozsony vármegye közigazgatási gyakornoka. Még ugyanabban az esztendőben a kolozsvári gazdasági akadémián lett gazdasági gyakornok, majd 1914-ben tanársegéd. 1921-ben a magyaróvári gazdasági akadémia rendkívüli tanára, 1923 óta pedig rendes tanára, 1926-ban egyetemi magántanárrá habilitálták, 1937-ben pedig a műegyetem címzetes nyilvános rendkívüli tanára lett. Tudományos működésének eredményé több szakmunka: köztük Növénytermeléstan, két kötetben (1926), Rét és legelő, Növénytermesztési politika (1938) és még 30 kötet kisebbnagyobb terjedelmű tudományos és népszerű mezőgazdasági irányú könyv. Közel 900 szakcikket írt különböző magyar és külföldi szaklapok részére. 1937-ben résztvett az angliai nemzetközi Zöldmező kongresszuson. 1925 óta virilis tagja Győr-Moson és Pozsony vármegyék törvényhatósági bizottságának és előkészítette a vármegyei szabályrendeletet a közlegelőkön való gazdálkodásról. Győr-MosonPozsony vármegye tb. főjegyzője, m. kir. gazdasági főtanácsos- Á Darányi Ignác Agrár Tudományos Társaság tagja, Magyaróvár varos 80«