1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin- és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Bubnics Mihály

415 Bubnics Mihály (Rozsnyói megyéspüspök) 1877-ben született Borostyánkőn, Pozsony vármegyében. Atyja ácsmester volt. Gimnáziumi tanulmányait Szentgyörgyön, Pozsonyban és Esztergomban, teológiai tanulmányait ugyancsak Esztergomban végezte. 1900-ban szentelték pappá Szentgyörgyön. 1900—1902-ig Szentgyörgyön működött mint segédlelkész, azután 1908-ig Pöstyénben volt káplán. 1908-ban Vágmedencére helyezték, ahol előbb adminisztrátor, később pedig plébános volt 1923-ig. Vágmedencéről 1923-ban Nagytapolcsányba került mint esperes-plébános. Ekkor nevezték ki pápai kamarássá. 1925 októberébén a Szentszék szcilliumi püspökké és a rozsnyói egyházmegye apostoli kormányzójává nevezte ki. 1925 december 8-án szentelték püspökké a pozsonyi dómban. A rozsnyói püspöki széket 1925 december 15-én foglalta el. Már pöstyéni segédlelkész korában megszervezte a népnevelő előadásokat, amelyeket hetenként a község három helyén külön-külön csoportokban tartottak a téli hónapokban. Úttörő jelentősége volt abban az időben ennek a munkának, amelybe bevonta a világi hivatalos köröket is. Plébánosi működése idején is folytatta ezeket az ismeretterjesztő előadásokat, amelyeknek rendkívüli hatása különösen a szövetkezeti életben jelentkezett. Szövetkezet alapításával talpraállította a létalapjaiban megtámadott s teljesen eladósodott községét. Az adósságok miatt eladott birtokokat, amelyek a községi birtokoknak mintegy egyharmadát tették ki, ismét visszavásároltatta. A Vágmedencét az eucharisztia kultusz bevezetésével lelkileg annyira megnevelte, hogy a községben tizenhárom éven át ismeretlen volt a per és a hatóságok a községet mintaképül állították a többi község elé. Eucharisztikus triduumokat tartva, egyik plébános társával végigjárta a Vág és Morva völgyet. Még Vádmedencén nagyméretű építkezéseket kezdett. Jóllehet községe kicsiny és szegény volt, sikerült iskolát, tanítói lakásokat, szövetkezeti házat építtetnie, a templomot pedig restauráltatta s ezt a munkásságát folytatta Nagytapolcsányban is. Nagytapolcsányban passió-játékokat írt és nyáron vasárnaponkint két-két előadást tartott. Egyházkormányzati működése mellett, mint püspök, egész Szlovákia területén megalakította a katolikus ifjúsági egyesületeket, amelyek agymástól teljesen függetlenül működtek a szlovákok, magyarok és németek számára. Ugyancsak megszervezte a karitászt is, továbbá nemzetiségejt szerint megszervezte az Actio Catholicat. A rozsnyói egyházmegyét, amelyre a csehszlovák kormány már kimondta a halálos ítéletet, tizennégy esztendőn át tartó harc árán megmentette. 1939 július 19-én XII. Pius pápa kinevezte rozsnyói megyéspüspökké és október 1-én iktatták be.