1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin- és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Shvoy Lajos
410 ki. Közéleti munkásságának elismeréséül a kormányzó még 1924,-ben kormányfőtanácsossá nevezte ki, 1936-ban pedig a magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot adományozta részére. A tolnamegyei Paks és Bonyhád díszpolgára. Tagja az Országos Katolikus Kongrua Tanácsnak. DíszelnÖke a Baross Szövetség Hazai Iparpártoló Nagybizottságárak. Shvoy Lajos ( Székesfehérvári megyéspüspök) 1879-ben Budapesten született. M. kir. titkos tanácsos. Atyja Shvoy Kálmán, államvasúti főfelügyelő volt. Esztergomban a kisszemináriumban, majd a nagyobb papnevelőintézetben tanult és mint hitoktató 1900-ban a fővárosba került. 1901-ben szentelték pappá. Ebben azi időben kezdte meg Prohászka Ottokár és Mailáth püspök inspirálására Solymossy Oszkárral és Krywald Ottóval a Regnum Marianum ifjúsági mozgalmat és ő lett az intézet első tanulmányi felügyelője. Főképpen az ifjúsági kongregációs mozgalmakból vette ki kezdetben a részét. A Regnum Marianum kongregációnak központi intézője volt. 1910-től a budapesti evangélikus gimnázium katolikus tanulóinak, 1918-ban pedig a Munkácsy-, utcai főgimnáziumnak lett hittanára. A kommün után a bíboros-; hercegprímás megbízta a Regnum Marianum egyházközség megalapításával és szervezésével 1 , amit oly nagy sikerrel végzett, hogy, amikor 1924-ben a plébánia végleges megalapítására került a sor, \ egyhangúan őt választották plébánossá és megindította a nagyszabású templomépítési mozgalmat. Egyik megindítója volt a magyar cserkészmozgalomnak és az ifjúsággal való foglalkozás vezette a szociális tevékenység felé is. A Regnum Marianum egyházközség élén széleskörű munkásságot fejtett ki, különösen a szegénygondozásban és a gyermeknyaraltatásban, valamint az egyházközség nagyszabású gyermekotthonának létesítésében. Igen nagy súlyt fektetett a liturgikus mozgalomra. Az ifjúsági irodalomban is tevékeny részt vett a „Zászlónk" hasábjain és nagy agilitással szerkesztette a Regnum Marianum egyházközség értesítőjét. A pápa 1927 június 20-án nevezte ki Prohászka Ottokár örökébe székesfehérvári püspöknek s azóta tagja a felsőháznak, amelynek ülésein gyakran vesz részt. A múlt ciklusban nagyobb beszédet mondott az amerikai magyarok helyzetéről s a honvédelmi javaslat tárgyalásakor Székesfehérvár közéletében igen jelentős szerepet tölt be. Vezető szerepe van minden hitéleti, szociális és társadalmi mozgalomban. Díszelnöke a Baross-Szövetség Hazai Iparpártoló Propaganda Nagybizottságának.
