1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Felsőház - A Felsőház tagjainak életrajzi adatai - Latin- és görögszertartású római katolikus egyháznagyok - Dr. Serédi Jusztinián

405 tett. Mint középiskolai tanuló többször -szerepelt a Zászlónk című ifjúsági lap díjnyertesei között, egy alkalommal pedig XIII. Leó pápa egyik költeményének lefordításával nyerte el az első díjat Az érettségi után Fehér Ipoly főapát a római Szent Anselm bencésegyetemre küldötte és itt folytatta teológiai tanulmányait. Nemcsak tudása, szorgalma és nyelvtehetsége tették megbecsültté pályatársai között, hanem szeretetreméltó egyénisége is. Több nyelven beszél. A teológiai doktorátus megszerzése után hazatért Pannonhalmára és itt Kohl Medárd püspök 1908 július 14-én áldozópappá szentelte. Gasparri bíbornok, az egyházjogot kodifikáló pápai bizottság elnöke kérésére Serédi 1908 őszén visszament Rómába. A pápa hamarosan kinevezte a bizottság consulter ává. Ettől az időtől kezdve mindén idejét és munkásságát az egyházjog kodifikálásának szentelte és nemsokára már egyházjogot adott elő a Szent Anselmegyetemen. Gasparri bíboros igen megszerette és gyakran kereste fel az Aventinuson szerény cellájában. Amikor a világháború kitört és később Olaszország is a monarchia ellen fordult, Serédi Jusztinián a Vatikán területén folytatta munkáját. A szeretet és becsülés, amelyet Gasparri bíboros a fiatal magyar tudós iránt érzett, benső barátsággá mélyült. Gasparri bíboros harmadfél éven át látta vendégül atyai jóbarátként Serédit. 1918-ra elkészült a codex s ekkor Serédi a spanyol kormány védelme alatt hazajött Pannonhalmára és onnan bevonult katonai lelkészi szolgálatra. Az esztergomi kenyérmezői fogolytáborban érte az összeomlás, ekkor visszatért Pannonhalmára, majd nem sokkal később Rómába utazott, ahol a bencés kongregáció .gyűlésén a magyar rendet képviselte. Megírta a magyar Szent Benedek-rend statútumait, majd Gasparri bíbornok felkérésére Codicis Juris Canonici Fontes címmel sajtó alá rendezte az új codex forrásainak nyolc hatalmas kötetét. Emellett a magyar vatikáni követségnek egyházjogi tanácsosa volt és a római kúrián igen fontos szerepet töltött be. Később az apostoli Szentszéknél a magyar egyházmegyéknek ügyvivője lett. A pápa teljes mértékben méltányolta kiváló munkásságát és ennek látható jelét adta akkor, amikor az új codex kihirdetését megörökítő hatalmas képen Serédi alakját is megfesttette. Megbecsülhetetlen munkásságával és tudásával világszerte ismertté tette nevét. A pápa 1927 november 30-án nevezte ki «esztergomi érsekké és a legközelebbi consistoriumon bíborosi rangra emelte. Fáradhatatlan munkása a katolikus hitélet elmélyítésének. Nagy feltűnést keltett 1935 februárjában mondott beszéde, amelyben bejelentette, hogy a családi élet szentségének és tisztaságának helyreállítására törvényjavaslatot dolgozott ki, amelyben a polgári házassági kényszer eltörlését és azt kérte, hogy az állam ismerje el érvényesnek az egyházak előtt kötött házasságot. Az 1938. évi budapesti eucharisztikus világkongresszus előkészítése és rendezése körül hervadhatatlan érdemeket szerzett. Elnöke a Szent István Akadémiának, tagja a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának. Tulajdonosa a Magyar Érdemrend Szent Koronával ékesített nagy kereszt jenek, a Corvin-láncnak, m. kir. titkos tanácsos.