1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Törs Tibor

350 osztályának elnöke, részt vett az egyetemi ifjúság akkori jelentős lapjának, az „Egyetemi Lapok"-nak szerkesztésében. A háború kitö­réséig az állami munkásbiztosítási hivatal és az Országos Munkás­biztosító Pénztár tisztviselője volt s mint a Magyar Társadalomtudo­mányi Szemle munkatársa, behatóan foglalkozott a munkásbiztosí­tás szakkérdésein kívül széleskörű szociálpolitikai tanulmányokkal is. A háború kitörésekor önként jelentkezett katonai szolgálatra s előbb a volt 32. közös tábori tarackezrednél, majd a repülőcsapatok­nál a galíciai, román és albániai harctereken teljesített szolgálatot. Több ízben kitüntették, tulajdonosa a kis és a nagy ezüst vitézségi éremnek és a német vaskeresztnek is. Emléklapos főhadnagy. Az összeomlás után hírlapíró lett s 1918 novemberétől 1933 végéig a „8 órai Újság" munkatársa, szerkesztője, majd felelős szerkesztője volt, de közben 1919-től három éven át politikai munkatársa volt a Gömbös Gyula szellemi vezérsége alatt álló „Szózat" című napilap­nak is. 1925 januárjában a Magyar Távirati Iroda rt. érdekkörébe tartozó Magyar Országos Tudósító félhivatalos kőnyomatos napilap megszervezésére kérték fel, amit sikerrel megoldott s éveken át, mint felelős szerkesztő vezette a kőnyomatost. 1934 januárjában mint politikai főmunkatárs a „Budapesti Hírlap" kötelékébe lépett. Ekkor már két évtizedes állandó kapcsolata volt a politikai élet­tel, és a szorosan vett politikai hírlapírás mellett továbbra is behatóan foglalkozott szociálpolitikai és kulturális kérdéseikkel. 1936-ban az „Esti Újság" főszerkesztőjévé hívták meg s akkor ennél a lapnál fejtett ki széleskörű publicisztikai tevékenységet. A magyar kormány tagjainak külföldi utazásainál éveken át vett részt, mint a félhivatalos sajtó képviselője. 1935-ben az általános választáson a megyaszói kerület a Nemzeti Egység Pártjának pro­gramjával küldötte be a Képviselőházba, amelynek igen tevékeny tagja volt, főként a kulturális vonatkozású törvényjavaslatok vitá­jában vett részt nagy felkészültségre valló felszólalásaival. A Hóman-féle középiskolai reformjavaslatnak, a tanítóképzés reform­jának, a magyar-német és a magyar-japán kulturális egyezménynek ő volt az előadója s interpellációival is a magyar művelődés ügyét szolgálta. A magyarnyelvű filmgyártás érdekében s a magyar film­gyártásról általában mondott interpellációja új irányt szabott. Nagy figyelmet keltettek az állami színházak, az iskolánkívüli népművelés, a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése és a külföldi magyarok ügyében mondott felszólalásai. A párt belső életében is erősen ki­vette részét s képviselőtársainak bizalma már a múlt ciklus végén a párt országos ügyvezető alelnöki méltóságába emelte, Bobory György lemondása után pedig a képviselőház alelnökének válasz­tották meg. Igen népszerű választókerületében is, amelynek szo­ciális, gazdasági és kulturális érdekeiért sokat tett. Kerületének Megyaszó, Tiszaluc, Taktaharkány, Hernádnémeti és Gesztely köz­sége díszpolgárrá választotta meg. Ügyvezető társelnöke az Orszá­gos Bethlen Gábor Szövetségnek, alelnöke a Magyarok Világszövet­ségének, társelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének, tagja

Next

/
Thumbnails
Contents