1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Teleki Pál dr.

335 Lord Bryce, Anglia egykori washingtoni követe, Tittoni olasz külügyminiszter és mások. A hallgatóságban Amerika közéletének kiválóságai is helyet foglaltak. Nyolc előadást tartott Magyarország földrajzi helyzetéről, történelméről, gazdasági fejlődéséről, gazdasági jövőjéről és a nemzetiségi kérdésről. Ez az előadás-sorozata könyvalakban is megjelent. Ezenkívül kerekasztal vitái voltak Magyarországról, Ausztriáról és a Duna-medence nemzetiségi kérdéseiről. Ezeknek az előadásoknak jelentőségét csak fokozza az a tény, hogy Teleki Pál gróf volt a központi hatalmak első számottevő embere, akit Amerikába meghívtak. A Magyarországról folyt kerekasztal vitában résztvett a 80 esztendős Lord Bryce is, aki a hatvanas években bejárta Erdélyt és a vita végén ezeket mondotta : „Nem kell sok szót fecsérelnem, mert kijelenthetem, hogy annak, amit Teleki gróf itt Magyarországról elmondott, minden szavát aláírom". 1924-ben a Népszövetség meghívta az úgynevezett mossuli hármas bizottságba, amelynek az volt a feladata, hogy Törökország és Irak között a petróleum-források miatt vitás határ végleges rendezésére javaslatot tegyen. 1926-ban megalakította a Szociográfiai Intézetet és az Államtudományi Intézetet, az előbbi összegyűjtötte a megszállott területekre és a szomszéd országokra vonatkozó egész nyomtatott anyagot, megszerkesztette annak bibliográfiáját, hogy minden kérdésben az egész forrásanyag álljon bármely kutató előtt. Az Államtudományi Intézetben pedig összegyűjtötte mindazt, amit a megszállt területekre vonatkozóan a Népszövetségben, parlamentekben és más fórumok előtt elhangzott: a parlamenti viták anyagát, a Népszövetséghez intézett kisebbségi beadványokat, a szomszédállamok törvényeit, rendeleteit, jelentéseket, híreket, ujságanyagot, stb., amelyet mind megbízhatóság szerint osztályoztak. Teleki Pál gróf két-három esztendőn keresztül saját maga végezte a munkát, hogy fiatal munkatársait ebben az irányban is kiképezze. A különböző területekre vonatkozó anyag gyűjtése közben munkatársait egy-egy terület specialistájává nevelte. Az összegyűjtött hatalmas anyagról kimerítő katalógus készült, amely körülbelül 800.000 címszót tartalmaz. Az említett intézetek 1938, év őszén fontos szerepet kaptak a magyar-csehszlovák tárgyalások előkészítésében, majd később a döntőbíróság ítéletét megelőző diplomáciai tárgyalások során. Az Államtudományi Intézetben szervezte meg a Felvidékre és az ott élő magyarságra vonatkozó statisztikai, történelmi, néprajzi, gazdasági és politikai anyag feldolgozását és ezt a munkát nemcsak irányította és vezette, hanem személyesen is résztvett benne. Ennek a körülménynek köszönhető, hogy az anyaországhoz; sok olyan község is visszatérhetett, amelyet ilyen rendszeres szakszerű és alapos előkészítés hiányában nem sikerült volna visszakapnunk. Teleki Pál gróf a miniszterelnökségről történt lemondása után a belpolitikai élettől távol tartotta magát, de 1922-ben a második nemzetgyűlési választáson pártonkívüli programmal újból fellépett Szegeden, amelynek első választókerülete Bárczy Istvánnal szemben