1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Ivády Béla

211 Ivády Béla (Heves vm., Magyar Élet Pártja) 1873-ban született Fólyán, Temes vármegyében. Római ikatolikus, nős, m. kir. titkos tanácsos, nyugalmazott földmüvelésügyi miniszter, cs. és kir. kamarás, Heves vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja. Középiskolai tanulmányait Sopronban és a budapesti piarista gimnáziumban végezte, Berlinben és Parisban jogi tanulmányokat folytatott, majd a budapesti tudományegyetemen államtudományi államvizsgát tett. Hosszabb külföldi tanulmányút során bejárta egész Európát és volt Afrikában is. 1896-ban a földművelésügyi minisztérium szolgálatába lépett és a háború kitöréséig ott működött, előbb a közgazdasági, később a mezőrendőri, azután a tagosítással és a birtokrendezéssel foglalkozó osztályokban. A háború kitörése után az Országos Gazdasági Bizottságba rendelték be szolgálettételre s annak helyettes vezetője lett, később a közélelmezési minisztériumban a gabonaosztály főnöke volt, majd mint közélelmezési kormánybiztos több vármegyének háborús közélelmezését vezette. A forradalom kitörése után visszatért a földművelésügyi minisztériumba s ekkor vette át Heves vármegye Ivád községében ősi családi birtokát házi kezelésbe. Közhivatali pályáján a helyettes államtitkárságig emelkedett képviselővé történt választásáig. A kommunizmus bukása után a szocializált gazdaságok felszámolásával bízták meg. Az 1922. évi második nemzetgyűlési választások alkalmával a pásztói kerület képviselővé választotta s ekkor kapcsolódott be a politikai életbe egységespárti programmal. Közpályája alatt több kitüntetésben részesült. Az 1900. évi inségakció lebonyolítása körül szerzett érdemeiért királyi elismerésben részesült, háborús szolgálatának elismeréséért pedig a király a III. osztályú vaskoronarenddel és a II. osztályú polgári hadi érdemkereszttel tüntette ki. 1907-ben cs. és kir. kamarás lett. Mint törvényhozó főként földművelési, közélelmezési és közigazgatási kérdésekkel foglalkozott, főelőadója volt az 1923. évi költségvetésnek, de előadója volt az 1922. évre szóló felhatalmazási javaslatoknak is. A nemzetgyűlés egyik legtekintélyesebb tagja volt. Az 1927-ben összeült új országgyűlés képviselőházába is a pásztói kerület küldte be egyhangú mandátummal, Elnöki tanácstagja lett az Országos Takarékossági Bizottságnak, tagja a Kivándorlási Tanácsnak s a Földbirtok Teherrendező Országos Bizottságnak s ezekben a megbízatásokban megnyilvánuló nagy tekintélye a pártban is kiváló helyett biztosított neki. A párt az elnöki tanács tagjává választotta. 1928-ban a Magyar Gazda-Szövetség alelnöke lett, 1934-ben a Falu-, Gazda- és Földműves-Szövetség, társelnökévé, az OMGE közgazdasági osztálya pedig elnökévé választotta. 1931-ben harmadízben lett a pásztói kerület megválasztott képviselője s ez alkalommal is egy14'