1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Homicskó Vladimir

191 megkétszerezte, közgazdasági téren pedig különösen a gyümölcs­termesztés meghonosításán fáradozott és olyan barack-telepítést létesített, amely Érsekújvárból szinte második Kecskemétet teremtett. Tíz esztendő alatt mintegy ezer holdat ültettek be barackfákkal. Fáradhatatlanul működött a sportélet terén is. Már a háború előtt a magyar atlétikában bajnoki címet szerzett, a cseh megszállás idején pedig egyik alapítója, szervezője és alelnöke volt a Magyar Testnevelő Szövetségnek. A társadalmi és egyesületi életben két évtizeden át igen élénk szerepet töltött be. Elnöke volt az Egyesült Magyar Párt érsekújvári szervezetének, az Érsekújvári Sportegye­sületnek, a Vasgárdának, a Magyar Tűzoltó Egyesületnek, a Ma­gyar Gazdakörnek, alelnöke a Délszlovenszkói Közhasznú Villamos­művek Részvénytársaságnak. A cseh uralom idején egyízben két­heti börtönbüntetést szenvedett, kétízben pedig rövid időre letar­tóztatták. Felszabadulás után a tárcanélküli felvidéki minisz­térium politikai és közigazgatási csoportjának lett a vezetője és 1938 novemberében meghívták a magyar országgyűlés képviselő­háza tagjának. Az 1939. évi általános választások után ismét meg­hívás alapján foglalt helyet a képviselőházban. Nyitra és Pozsony vármegyék törvényhatósági bizottságának tagja. A felszabadulás után a Gyáriparosok Országos Szövetsége felvidéki fiókjának elnö­kévé, az Országos Baross Gábor Kör pedig egyik védnökévé válasz­totta meg. Dr Homicskó Vladimir (Kárpátaljai meghívott képviselő) 1879-ben született Csertészen. Görög keleti, nős, fogorvos. Görög katolikus papcsaládból származik, atyja ügyvéd volt. A középiskolát Ungvárott és Sátoraljaújhelyen végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta ta­nulmányait s orvosi, diplomát szerzett. A világ­háborúban a volt 71. közös gyalogezred kötelé­kében szolgált, több hónapon át az orosz fron­ton volt, később a veszprémi katonai kórházban teljesített szolgálatot s mint főorvos szerelt le az összeomláskor. Ungvárott telepedett le, ott folytat orvosi gyakor­latot. Egyike a Kárpátorosz Autonóm Parasztpárt alapítóinak, aki mindig a legerősebb autonómista politikusok közé tartozott és sok harcot vívott Prágával a politikai életben és a sajtóban egyaránt. A központi orosz nemzeti tanács életében 1920 óta tevékeny szerepet játszott, hosszú ideig az alelnöki tisztséget töltötte be, 1927-től mint főtitkár vitt irányító szerepet.

Next

/
Thumbnails
Contents