1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Füssy Kálmán

175 tagja az OMGE-nak és a Szarvasmarhatenyésztő Egyesületnek. Szülővármegyéjének és Sopron vármegyének közéletében is élénk résztvesz. Győr vármegye törvényhatósági bizottságának virilis jogon tagja és tagja a közigazgatási bizottságnak is, Sopron vár­megye törvényhatósági bizottságának 1934 óta választott tagja és tagja a kisgyűlésnek is. Az öttevényi választókerülétben 1935-ben választották meg a Nemzeti Egység Pártjának programjával és a képviselőházban főleg mezőgazdasági, közgazdasági és szociális kér­désekkel foglalkozott. Az 1939. évi általános választáson régi választókerületében a Magyar Élet Pártjának programjával kapott mandátumoit. Felesége heidenczi Hunkár Olga, kellemesi Melczer Lilla országgyűlési képviselő leánya. Füssy Kálmán (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1878-ban született Komáromban. Refor­mátus, nős, gazdálkodó (szekeresgazda). Komá­romban végezte az elemi iskola öt osztályát. Katonai szolgálatát a 6. vártüzérezredben telje­sítette és már a világháború kitörése előtt elren­delt részleges mozgósításkor a szerbiai harc­térre vonult, ahol megsebesült és a sebesülés következtében hazatért. Már 1910-ben résztvett Nagyatádi Szabó István gazdapártjában és attól kezdve hű maradt a gazdapárt elveihez. Az állam­fordulat után, Nagyatádi Szabó István politikai elveinek megfelelően, Komáromban megalakította a kisgazdapártot és már az 1920. évi cseh­szlovák képviselőválasztáson megválasztották a prágai nemzetgyűlés képviselőjének és két cikluson át volt a prágai nemzetgyűlésnek tagja, azután pedig 1 nyolc esztendeig mint szenátor foglalt helyet a prágai parlamentben. Kisebbségi ügyekben, nevezetesen a magyar érdekek védelmében számtalanszor felszólalt. Különben a csehszlovák meg­szállás idején a magyar Csallóköz társadalmi életének minden meg­nyilvánulásában is tevékenyen résztvett. Komárom nagy szülőtt­jének, Jókai Mórnak centenáriuma alkalmából Komáromban rende­zett ünnepségen általános érdeklődéssel fordultak az anyaország irodalmi testületeinek kiküldöttei a „csizmás prágai szenátor" felé, akinek szerepét jól ismenték a demarkációs vonalon innen is. Tagja volt Komárom képviselőtestületének és a gazdasági életben is szere­pet játszott, mint több komáromi pénzintézet igazgatósági tagja. A komáromi Szekeres Gazdák Egyesületének elnöke volt. 1938 október 7-én Pozsonyban résztvett a Magyar Nemzeti Tanács megalakulá­sában, amely kimondotta Csehszlovákia magyarlakta területeinek elszakadását a köztársaságtól. A magyarlakta területek visszacsa-

Next

/
Thumbnails
Contents