1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Füssy Kálmán
175 tagja az OMGE-nak és a Szarvasmarhatenyésztő Egyesületnek. Szülővármegyéjének és Sopron vármegyének közéletében is élénk résztvesz. Győr vármegye törvényhatósági bizottságának virilis jogon tagja és tagja a közigazgatási bizottságnak is, Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának 1934 óta választott tagja és tagja a kisgyűlésnek is. Az öttevényi választókerülétben 1935-ben választották meg a Nemzeti Egység Pártjának programjával és a képviselőházban főleg mezőgazdasági, közgazdasági és szociális kérdésekkel foglalkozott. Az 1939. évi általános választáson régi választókerületében a Magyar Élet Pártjának programjával kapott mandátumoit. Felesége heidenczi Hunkár Olga, kellemesi Melczer Lilla országgyűlési képviselő leánya. Füssy Kálmán (Meghívott képviselő, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) 1878-ban született Komáromban. Református, nős, gazdálkodó (szekeresgazda). Komáromban végezte az elemi iskola öt osztályát. Katonai szolgálatát a 6. vártüzérezredben teljesítette és már a világháború kitörése előtt elrendelt részleges mozgósításkor a szerbiai harctérre vonult, ahol megsebesült és a sebesülés következtében hazatért. Már 1910-ben résztvett Nagyatádi Szabó István gazdapártjában és attól kezdve hű maradt a gazdapárt elveihez. Az államfordulat után, Nagyatádi Szabó István politikai elveinek megfelelően, Komáromban megalakította a kisgazdapártot és már az 1920. évi csehszlovák képviselőválasztáson megválasztották a prágai nemzetgyűlés képviselőjének és két cikluson át volt a prágai nemzetgyűlésnek tagja, azután pedig 1 nyolc esztendeig mint szenátor foglalt helyet a prágai parlamentben. Kisebbségi ügyekben, nevezetesen a magyar érdekek védelmében számtalanszor felszólalt. Különben a csehszlovák megszállás idején a magyar Csallóköz társadalmi életének minden megnyilvánulásában is tevékenyen résztvett. Komárom nagy szülőttjének, Jókai Mórnak centenáriuma alkalmából Komáromban rendezett ünnepségen általános érdeklődéssel fordultak az anyaország irodalmi testületeinek kiküldöttei a „csizmás prágai szenátor" felé, akinek szerepét jól ismenték a demarkációs vonalon innen is. Tagja volt Komárom képviselőtestületének és a gazdasági életben is szerepet játszott, mint több komáromi pénzintézet igazgatósági tagja. A komáromi Szekeres Gazdák Egyesületének elnöke volt. 1938 október 7-én Pozsonyban résztvett a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásában, amely kimondotta Csehszlovákia magyarlakta területeinek elszakadását a köztársaságtól. A magyarlakta területek visszacsa-