1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.
Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Cselényi Pál
147 Dr Cselényi Pál (Budapest I., Magyar Élet Pártja) 1885-ben született Székesfehérvárott. Római katolikus, nőtlen, kormányfőtanácsos, a Nemzeti Hitelintézet igazgatója. Középiskolai tanulmányait a kalocsai Jézus Társasági főgimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetem jogi karán folytatott tanulmányokat és itt avatták doktorrá. A világháború kitörésekor mint tartalékos zászlós vonult be és 1918 novemberében mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Az orosz harctéren számos ütközetben vett részt. Miután harcképtelenné vált, a megszállott Szerbiában a front mögött teljesített szolgálatot. Katonai kitüntetései: a koronás arany érdemkereszt, a kis ezüst vitézségi érem, a bronz vitézségi érem, a Signum Laudis és a Károly-csapatkereszt. Pályáját a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének jogi osztályán kezdte meg és onnan került a Nemzeti Hitelintézethez, amelynek először a IX. kerületi fiókintézetét vezette, később, mint az intézet főtitkára működött a központi anyaintézetben és jelenleg a intézet igazgatója. Több külföldi tanulmányútja során bejárta Európa legnagyobb részét és különösen az északi államok fővárosait tanulmányozta. Korán kapcsolódott be a főváros társadalmi és egyesületi életébe. Egyik alapítója és ma országos elnöke a Keresztény Pénzintézeti Tisztviselők Országos Szövetségének, amely húsz esztendeje áll fenn. Elnöke az összes számottevő keresztény és nemzeti érdekképviseleteket magában foglaló csúcs-szervezetnek, az úgynevezett Magánalkalmazotti Szervezetek Nemzeti Blokkjának. Elnöke a Mátyás Király Városi Keresztény Társaskörnek, társelnöke a Budapesti Budai Torna Egyletnek és a Pénzügyi Tisztviselők Sportklubjának. Tiszteletbeli tagja az Orbánhegyi Egyesületnek és választmányi tagja a Klotild Szeretetháznak. A székesfőváros törvényhatósági életben is régóta tölt be irányító szerepet. Wolff Károly híveihez tartozott s a Keresztény Községi Párt programjával 1931-ben választották meg a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjának, s azóta tevékeny résztvesz a főváros autonómiájának életében, tagja az igazoló választmánynak, a pénzügyi szakbizottságnak, a kegyúri bizottságnak és cenzora a székesfővárosi adószedők és adótisztviselők szakvizsgájának. A törvényhatósági életben főként szociális, pénzügyi és gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozik, 10*