1939–1944. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 1940.

Képviselőház - Az Országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Bródy András

142 Bródy Andrást parlamenti működésében a felvidéki magyar pártok is támogatták. 1938-ban a szudéta-válság idején, amidőn a Sirovy-kormány alakult, a kárpátaljai ukrán és orosz központi nemzeti tanácsok elnöksége, továbbá Kárpátalja összes képviselői és szenátorai megválasztották Kárpátalja első kormányának, elnökévé és miután ezt a választást a prágai központi kormány is elfogadta, a prágai csehszlovák kormányban a kárpátorosz ügyek minisztere lett. A komáromi tárgyalások idején a kárpátaljai kormány megbízásából október 13-án Ungvárról repülőgépen Komáromba érkezett. Itt a csehszlovák-magyar tárgyaláson azt az álláspontot óhajtotta képviselni, hogy Kárpátalja területéről a magyar delegációval külön tárgyalásokat kell folytatni és a megegyezést a kárpátaljai kormánynak közvetlenül kell a magyar kormánnyal előkészíteni. Megérkezése után azonban a komáromi tárgyalások félbeszakadtak ás így nem fejthette ki a kárpátaljai kormány álláspontját. Az elnöksége alatt álló kormány arra törekedett, hogy a közrendet a változott viszonyok közepette feltétlenül biztosítsa, Kárpátalja hovatartozandósága kérdésében pedig azt az álláspontot képviselte, hogy Kárpátalja nyilvánítsa szabadon akaratát. A prágai minisztertanácson is ezt az álláspontot képviselte. Amidőn 1938 október 27-én a minisztertanácson nagy vita támadt, hogy a csehszlovák köztársaság egyes területrészeinek elszakításáról döntőbíróság vagy népszavazás útján történjék döntés, Bródy András félreértést kizáró módon a népszavazás mellett foglalt állást, mert csak így nyilvánulhat meg a nép szabad akarata. Ezért még ugyanaznap letartóztatták és a pankráci börtönben tartották fogva 1939 február 11-ig. Kárpátalja miniszterelnökének letartóztatása valóságos világbotránnyá dagadt, mert csakhamar köztudomású lett, hogy miért történt a letartóztatás. Szabadonbocsátása után egy darabig még a csehszlovák köztársaság területén maradt, mert Kárpátalja helyzete ezt szükségessé tette. Három hétig a Magas Tátrába vonult vissza üdülésre, majd március első napjaiban hazatérhetett Magyarországra és Ungváron, amely már 1938 november 10-én felszabadult, lelkes ünnepléssel fogadták. Ungváron folytatta a magyarorosz nép érdekében megkezdett munkáját és jelen volt akkor, amidőn március 15-én a magyar honvédség elindult Kárpátalja még vissza nem csatolt részének felszabadítására. A Krápátalja felszabadítása után megismerkedett a magyar politikai pártok vezéreivel és a magyar országgyűlés mindkét házában nagy szeretettel fogadták. Az 1939. évi általános választás után a kárpátaljai képviselők csoportjában természetesen egyhangúan hívták meg a magyar országgyűlés képviselőháza tagjának. A kárpátorosz képviselők bevonulása napján a Házban tartott beszéde általános feltűnést keltett. Bródy András a hirlapíráson kívül az irodalom más terén is működik, orosz novellákat és színpadi jeleneteket írt. Zenével is foglalkozik, öt orosz románcot adott ki, amelyeknek zenéjét és szövegét is ő írta. A kár-