1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Jakabffy Gyula - Dr. Jankovich Béla

94 Jakabffy Gyula (Csanád-Arad-Torontál vármegye törvényhatóságának választottja) 1878-ban született Sofrdlïyàn. Római katolikus, földbirtokos, volt főispán. Középiskoláit Aradon és Nagyváradon, egyetemi tanulmányait Nagyváradon és B|idapesten végezte. 1910-ben Arad vármegyében kezdte meg közigazgatási pályáját és hunt főszolgabíró 1917-ig állott a vármegye szolgálatában, amikor főispánná nevezték ki. A forradalom kitörésekor főispáni állásáról lemondott és visszatért dombegyházi birtokára gazdálkodni. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának és tekintélyes szerepet tölt be a vármegye életében. Dr Jankovich Béla (Fejér vármegye törvényhatóságának választottja) 1865-ben született Budapesten. Római katolikus, földbirtokos, belső titkos tanácsos, volt kultuszminiszter, egyetemi magántanár. A középiskolát a bécsi Teréziánumban, jogi tanulmányait pedig a budapesti egyetemen végezte s itt avatták 1888-ban az államtudományok doktorává. Utána természettudományi tanulmányokat folytatott a budapesti, londoni és a freiburgi egyetemen, majd másféléves tanulmányút során beutazta Európát, Észak-Amerikát, KeletÁzsiát és Indiát. 1889-ben jelent meg a német valutareformról írt munkája, amelyet az Akadémia a Lévay pályadíjjal jutalmazott. 1901-ben a budapesti egyetemen a közgazdaságtan magántanára lett. Az ipolysági kerület 1910-ben mint a szabadelvű párt hívét választotta meg s a politikai pályán gyorsan haladt előre. 1910-ben már a képviselőház alelnöke volt. 1912-ben belső titkos tanácsos lett, 1913 februárjában államtitkárrá, két hétre rá pedig vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki. Az ő nevéhez fűződik az ingyenes népoktatás kiegészítéséről, az állami és nem állami óvónők, a gazdasági szaktanítók fizetésrendezéséről és a hajdúdorogi görög katolikus püspökség létesítéséről szóló törvények megalkotása. A Tisza-kormány lemondásakor vált meg tárcájától, az összeomláskor pedig viszavonult a politikai élettől s azóta rácalmási birtokán gazdálkodik. Tagja Fejér vármegye törvényhatósági bizottságának s megalakulása óta a felsőháznak. Tulajdonosa a Lipót-rend nagykeresztjének s az I. osztályú Vaskorona-rendnek. Tagja a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságának és több tudományos társulatnak. Irodalmi munkássága igen széleskörű. Főbb munkái: Ázsió