1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Dr. Harrer Ferenc
90 Dr Harrer Ferenc (Budapest székesfőváros törvényhatóságának választottja) 1874-ben született Budapesten. Római katolikus, nyugalmazott alpolgármester. Apja, Harrer Pál, Óbuda első és utolsó polgármestere volt. A középiskolát és a főiskolát is Budapesten végezte s a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg jogtudományi és államtudományi doktori oklevelét. 1896-ban a székesfőváros szolgálatába lépett, mint fogalmazó és tanácsjegyző, részben elöljáróságnál, részben az elnöki ügyosztályon működött. 1911-ben választották meg tanácsnokká s 1918-ban lett alpolgármester. 1917-ben Gyöngyös kormánybiztosává nevezték ki. Ő dolgozta :ki a város helyreállításának és jövőbeli fejlődésének tervét, az ő munkája a Gyöngyös város újjáépítéséről és rendezéséről szóló törvény s végrehajtási rendeletének tervezete. 1918 novemberében rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezték ki s a kormány a bécsi magyar követség felállításával és vezetésével, decemberben pedig a magyar külügyminisztérium megszervezésével és adminisztratív vezetésével bízta meg. A kommün kitörésekor lemondott megbízatásairól s a városnál sem teljesített szolgálatot. A kommün bukása után a Friedrkh-kormány hivatalbalépéséig mint alpolgármester vezette a főváros ügyeit, azután nyugalomba ment. Hivatali működése mellett széleskörű szakirodalmi munkásságot is fejtett ki. Igen sok közigazgatástudományi szakmunkát írt. 1906-ban Budapest székesfőváros Ferenc József koronázási jubileumi díját nyerte tudományos munkásságával, 1912ben pedig a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi- és államtudományi kara a magyar közigazgatási jogból egyetemi magántanárrá habilitálta. A József Műegyetemen a községi politikának, a fővárosi községi közigazgatási tanfolyamon a magyar közjognak, az igazságügyi és közigazgatási tisztviselők továbbképző tanfolyamain pedig a városközigazgatás előadója volt. ő alapította és szerkesztette tíz éven át a Városi Szemle várostudományi folyóiratot, ő szervezte meg a Városok Országos Kongresszusát, amelynek főtitkára, majd ügyvezető alelnöke volt. Várostudományi kérdésekben nemzetközi kongresszusokon is élénk tevékenységet fejtett ki. 1925 óta tagja a székesfőváros törvényhatósági bizottságának, elnöke a városfejlesztési bizottságnak. A főváros törvényhatósági életében különösen városépítési, pénzügyi és üzemi kérdésekkel foglalkozik. Elnökhelyettese az egységes gyakorlati közigazgatási vizsga vizsgálóbizottságának, tagja a Nemzetközi Közigazgatási Intézet magyar bizottságának és a Közmunkák Tanácsának. Tulajdonosa a II. osztályú polgári hadiérdemkeresztnek.