1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A vármegyei és városi törvényhatóságok által választott felsőházi tagok - Gaál István - Dr. Gaár Vilmos

86 Gaál István (Somogy vármegye törvényhatóságának választottja) •

1867-ben született a somogymegyèi Büssüben, ősi családi birtokán. Római katolikus. A középiskolát a bécsi Theresianumban végezte, az érettségit a koposvári gimnáziumban tette le. Főiskolai tanulmányait a budapesti tudományegyetemen folytatta és 1890-ben államtudományi vizsgát tett. Még ebben az évben a földművelésagyi minisztérium szolgálatába lépett mint segédfogalmazó. Tízévi közszolgálat után, szüleinek halálakor, mint segédtitkár leköszönt állásáról, s átvette családi birtoka vezetését. A király 1879-ben nemes apróddá, 1892-ben kamarássá nevezte ki. Gazdasága vezetése mellett, kezdettől fogva élénk részt vett megyéje közéletében. A vármegye törvény^ hatósági bizottsága, amelynek 1891 óta tagja volt, örökös taggá - álasztotta meg. Dr Gaár Vilmos (Budapest székesfőváros törvényhatóságának választottja) 1862-ben született Győrszigeten. Római katolikus, nyugalmazott kúriai bíró. Középiskolái és jogi tanulmányai elvégzése után, 1888-ban ügyvédi pályára lépett. Hat évig folytatott ügyvédi gyakorlatot Sopronban és ez idő alatt szerkesztője volt a Sopron című hetilapnak is, emellett pedig jogot és közgazdaságtant tanított az ottani kereskedelmi iskolában. Tevékenyen résztvett a társadalmi életben és a város magyarosítása terén; mint a Férfidalkör elnöke és az Irodalmi Kör főtitkára, jelentős munkát fejtett ki. 1894-ben a bíróság szolgálatába lépett át s egy évig működött mint albíró. Ekkor berendelték az igazságügyminisztériumba, ahol segédtitkári minőségben dolgozott. 1900-ban bíró lett a budapesti törvényszéken s folytatta szakirodalmi munkásságát a bizonyításról szóló nagyobb monográfiával. 1907-ben ítélőtáblai bíróvá nevezték ki. 1911-ben nagy, háromkötetes munkában írta meg a polgári perrendtartás kommentárját. A Magyar Jogászegylet már 1902-ben igazgató-választmányi tagjává választotta, 1908-ban pedig a Budapesti Ügyvédvizsgáló Bizottság tagja lett. 1912-ben a főváros IV. kerülete megválasztotta a törvényhatósági bizottság tagjává. 1914ben kúriai bíróvá nevezték ki. Régóta jelentős szerepet játszik a főváros társadalmi, községpolitikai és jogászéletében. A törvényhatósági bizottság közgyűlése 1930-ban örökös tagjává választotta. A felsőházban, mint a korlátolt felelősségű társaságokról szóló tör-