1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az örökösjogú főrendi családok képviselői - Gróf Khuen-Héderváry Károly

67 így kezdődött a képviselőház nyári szünete és szünet előtt nyilvánvaló lett, hogy a felsőház már nem tárgyalja az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot. A kormány az új gabonarendelet 'kibocsátásával egyidejűleg a gazdaadósságokra négyhónapi kiméleti időt engedélyezett. A parlamenti szünet elején megkezdődtek az osztrák-magyar kereskedelmi tárgyalások, mert Ausztria felmondta a kereskedelmi szerződést és július 14-én bekövetkezett a szerződésnélküli állapot Ausztriával. Két hét alatt létrejött az osztrák-magyar kereskedelmi provizórium. A nyári szünet első pártértekezletén a (miniszterelnök beszámolt az egységespártban az osztrák és a német gazdasági tárgyalásokról és a gazdasági helyzetről. Augusztus 23-án a Károlyikormány hivatalbalépésének évfordulóján meleg ünneplésben részesítették őt. Személye a pártok körében általános népszerűségnek örvendett s ezért a közvélemény nagy meglepetéssel értesült, hogy a nyári szünet vége felé tartott pártértekezlet után váratlanul lemondott. A Gömbös-kormány kinevezése után a kormányzó érdemeinek elismeréséül a Magyar Érdemkereszt nagykeresztjével tüntette ki. 1932 november 3-án székesfehérvári mandátumáról lemondott és teljesen visszavonult a politikától. Az örökösjogu főrendi családok választóinak bizalma azonban ismét a felsőházba küldte őt s annak ülésein azóta is szorgalmasan résztvesz. A kormányzó ismételten fordult Károlyi Gyula grófhoz és fontos politikai kérdések felmerülése idején mindig meghallgatta véleményét, így a legutóbbi országgyűlés feloszlatását megelőző fontos politikai tárgyalások során is. Gróf Khuen-Héderváry Károly 1888-iban született Zágrábban. Római katolikus, földbirtokos. Atyja horvát bán, később miniszterelnök volt. A budapesti egyetemen államtudományi államvizsgát tett s a magyaróvári gazdasági akadémiának is hallgatója volt. Tanulmányainak hefejezése óta győrmegyei birtokán gazdálkodik. A világháborúban a mozgósítástól 1918 februárjáig mint tartalékos huszárfőhadnagy az orosz és román harctéren teljesített szolgálatot s több kitüntetést szerzett. 1916 decemberében királyi megbízólevél álapján tagja lett az országgyűlés főrendiházának. Tevékeny szerepet visz a társadalmi és gazdasági életben, valamint az ifjúsági cserkészmozgalomban. 1922 november óta ő a magyar főcserkész. Az örökösjogú főrendek küldöttek be a felsőházba, amelynek ámult ciklusban jegyzője volt s ma is jegyzője. Elnöke a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamarának és a Szigetközi Ármentesítő Társulaltnak. 5* -