1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az örökösjogú főrendi családok képviselői - Gróf Károlyi Gyula

65 Gróf Károlyi Gyula 1871-ben született Nyírbaktán, Szabolcs megyében. Római katolikus, földbirtokos, volt miniszterelnök. A középiskolát a budapesti piarista gimnáziumban, jogi tanulmányait a budapesti, berlini és bonni egyetemen végezte. Tanulmányainak befejezése után aradmegyei birtokán gazdálkodott és élénk részt vett a közéletben. A főrendiház 1905-ben iktatta tagjai sorába. Különösen nagy szerepet vitt a nemzeti ellenállás idején, amikor minden erejével harcba szállott az alkotmányellenes kormányzás ellen. A Wekerle-kormány 1906-ban Arad megye és Arad város főispánjává nevezte ki s tisztét 1910-ig viselte. Később az alkotmánypárthoz csatlakozott. A világháború kitörésekor önként jelentkezett és mint hadiönkéntes, később mint tartalékos huszárhadnagy, az orosz fronton teljesített szolgálatot. Emellett igen élénk részt vett a közjótékonysági mozgalmakban. A .háborút követő nemzeti katasztrófa ismét a politikai élet porondjára szólította. A kommunizmus kitörése után, 1919 május 5-én, megalakította Aradon az első ellenforradalmi kormányt s annak miniszterelnöke lett, a románok azonban megakadályozták abban, hogy munkáját az országnak a proletárforradalom alól való felszabadítására megkezdhesse. A kormány tagjainak egyrészét Mezőhegyesen lefogták, mire a többiek Szegedre menekültek. Itt alakult meg a második ellenforradalmi kormány, amelynek szintén ő lett az elnöke. Miniszterelnökségéről július közepén lemondott s a forradalmi idők lezajlása után ismét visszavonult a politikától. Elvonultságából a nemzet bizalma 1928-ban szólította ki, amikor az országgyűlés két háza együttes ülésén koronaőrré választotta. Már előzetesen, 1927->ben, az örökösjogú főrendi családok a felsőház tagjává választották. 1930 decemberében a Bethlen-kormány külügyminisztere lett, egy év múlva a székesfehérvári kerület megválasztotta képviselőjének. Bethlen István gróf lemondása után, 1931 augusztus 20-án, őt bízta meg az államfő kormányalakítással s e megbízatásának, leküzdve az egységespárt kisgazda-csoportja és a keresztény párt részéről felmerült nehézségeket, három nap alatt eleget is tett. Bemutatkozását a pártok rokonszenvvel fogadták. Bizalommal fogadta a közvélemény is úgy puritán egyéniségéért, mint programjáért, amelyet szigorú takarékosságban és a terhek igazságos egyenlő megosztásában jelölt meg. Kormánya működésének kezdetére esik a 33-as bizottság 6-os albizottságának megalakítása, amely tárcánként a legnagyobb részletességgel tárgyalta le a szükséges megtakarításokat. Ezzel egyidejűleg a kormány a Népszövetségtől az ország pénzügyi és gazdasági helyzetének szakértői megvizsgálását kérte. A Károlyi-kormány léptette életbe 1931 október 15-én a kartelltörvényt. A képviselőház őszi ülés5