1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke - Vitéz Huszár Aladár dr.

55 kormány,az Alap mtézőbizottsági tagjává jelölte ki. A kormány képviseletében résztvett 1931 februárjában a bukaresti agrárkonferencián, márciusában a római második nemzetközi gabonakonferenciát előkészítő értekezleten, májusban pedig a genfi nemzetközi agrárhiteltárgyalásokon. T9gg_jnkj,nfrfiréh_fm a. fíömhöH-frprmÁTiy pénzügy- , miniszterévé nevezték ki s három éven át igen nehéz időkben osztatlan elismeréssel állott a tárca élén. Az országgyűlésben Jászberény egyhangú mandátumával foglalt helyet. 1935 januárjában vált^i_a_ kormányból s ugyanakkor a Magyar Nemzen^ank~^lnÖ^e~Tettr"Szakirodalmi munkássága igen gazdag és széleskörű. 1923-tól két éven át társszerkesztője volt a Közgazdaságig Figyelő című szaklapnak és abban igen sok állampénzügyi és hitelügyi cikke jelent meg. Önállóan és tudományos folyóiratokban megjelent művei : Arany-budget. Adalékok az 1924—25. évi magyar költségvetéshez (1924) ; Produktivitás és fizetési mérleg (1928); Aktuális tévtanok a pénzről (1930) ; Tőkebehozatal és nemzetközi pénzügyi kapcsolatok (1929) ; A fizetési mérleg problémája (1927); több önálló munkája jelent meg francia és angol nyelven is. Alelnöke a Magyar GazdaságKutató Intézet munkabizottságának. Rendes tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak, igazgatóválasztmányi tagja a Magyar Közgazdasági Társaságnak, mtézőbizottsági tagja az Országos Statisztikai Tanácsnak. Tulajdonosa az I. osztályú Magyar Érdemkeresztnek, az osztrák köztársasági nagy arany díszjelvénynek a szalagon, a finn Fehérrózsa-rend nagykeresztjének, a II. osztályú Magyar Érdemkeresztnek és még több más kitüntetésnek. Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke: Vitéz Huszár Aladár dr 1885-ben született Ipolybalogon, Hont vármegyében. Római katolikus. A középiskolát a váci kegyesremiieknél és a budapesti második kerületi katolikus főgimnáziumban végezte, jogot részben a genfi, részben a budapesti egyetemen hallgatott. Tanulmányainak befejezése után, 1908-ban, mint fogalmazógyakornok Nógrád vármegye szolgálatába lépett. Aljegyző, majd másodfőjegyző lett. A világháborúban az orosz harctéren szolgált a volt 1. honvédhuszárezred kötelékében s mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Több kitüntetében részesült. A háború után visszatért a megyei szolgálatba s egy év múlva, 1919 augusztusában, Nógrád és Hont megye kormánybiztos-főispánjává nevezték ki. Négy év múlva Esztergom