1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke - Vitéz Huszár Aladár dr.

55 kormány,az Alap mtézőbizottsági tagjává jelölte ki. A kormány kép­viseletében résztvett 1931 februárjában a bukaresti agrárkonferen­cián, márciusában a római második nemzetközi gabonakonferenciát előkészítő értekezleten, májusban pedig a genfi nemzetközi agrár­hiteltárgyalásokon. T9gg_jnkj,nfrfiréh_fm a. fíömhöH-frprmÁTiy pénzügy- , miniszterévé nevezték ki s három éven át igen nehéz időkben osztat­lan elismeréssel állott a tárca élén. Az országgyűlésben Jászberény egyhangú mandátumával foglalt helyet. 1935 januárjában vált^i_a_ kormányból s ugyanakkor a Magyar Nemzen^ank~^lnÖ^e~Tettr"Szak­irodalmi munkássága igen gazdag és széleskörű. 1923-tól két éven át társszerkesztője volt a Közgazdaságig Figyelő című szaklapnak és abban igen sok állampénzügyi és hitelügyi cikke jelent meg. Önál­lóan és tudományos folyóiratokban megjelent művei : Arany-budget. Adalékok az 1924—25. évi magyar költségvetéshez (1924) ; Produk­tivitás és fizetési mérleg (1928); Aktuális tévtanok a pénzről (1930) ; Tőkebehozatal és nemzetközi pénzügyi kapcsolatok (1929) ; A fizetési mérleg problémája (1927); több önálló munkája jelent meg francia és angol nyelven is. Alelnöke a Magyar Gazdaság­Kutató Intézet munkabizottságának. Rendes tagja a Magyar Sta­tisztikai Társaságnak, igazgatóválasztmányi tagja a Magyar Köz­gazdasági Társaságnak, mtézőbizottsági tagja az Országos Sta­tisztikai Tanácsnak. Tulajdonosa az I. osztályú Magyar Érdem­keresztnek, az osztrák köztársasági nagy arany díszjelvénynek a sza­lagon, a finn Fehérrózsa-rend nagykeresztjének, a II. osztályú Magyar Érdemkeresztnek és még több más kitüntetésnek. Az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke: Vitéz Huszár Aladár dr 1885-ben született Ipolybalogon, Hont vármegyében. Római katolikus. A középiskolát a váci kegyesremiieknél és a budapesti máso­dik kerületi katolikus főgimnáziumban végezte, jogot részben a genfi, részben a budapesti egyetemen hallgatott. Tanulmányainak befeje­zése után, 1908-ban, mint fogalmazógyakornok Nógrád vármegye szolgálatába lépett. Aljegyző, majd másodfőjegyző lett. A világháborúban az orosz harctéren szolgált a volt 1. honvéd­huszárezred kötelékében s mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Több kitüntetében részesült. A háború után visszatért a megyei szol­gálatba s egy év múlva, 1919 augusztusában, Nógrád és Hont megye kormánybiztos-főispánjává nevezték ki. Négy év múlva Esztergom

Next

/
Thumbnails
Contents