1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A honvédség főparancsnoka - Vitéz Shvoy István

53 A honvédség főparancsnoka: Vitéz Shvoy István 1876-ban született Budapesten. Római katolikus, gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka. A középisicolát a budapesti egyetemi katolikus főgimnáziumban végezte s 1891-ben a Ludovika Akadémia növendéke lett. 1895-ben nevezték ki hadapród-tiszthelyettessé. 1901 októberében mint főhadnagy a honvéd felsőbb tiszti tanfolyamot, utána a bécsi hadiiskolát végezte el s 1905-ben a székesfehérvári honvéd kerületi parancsnoksághoz osztották be vezérkari szolgálatra, pár hónap múlva pedig dandárvezérkari tiszt lett a pozsonyi volt 73. honvédgyalogdandárnál. 1908 májusában századossá lépett elő s ugyanekkor csapatszolgálatra a Besztercebányán állomásozó volt 16. honvédgyalogezredhez került. 1908 júliusában újból vezérkari szolgálatra osztották be a pozsonyi honvéd kerületi parancsnoksághoz, három év múlva pedig áthelyezték a honvédfőparancsnoksághoz, amelynek vezérkari osztályában dolgozott a világháború kitöréséig. A mozgósítástól 1914 novemberéig a pozsonyi visszamaradó honvéd kerületi parancsnokság vezérkari főnöke volt, majd beosztották a 40. honvédgyaloghadosztály vezérkarához s a szerb harctérre került. Az első szerb hadjárat alatt résztvett minden támadó hadműveletben Valjevo bevételétől az arangyelováci csatáig s a Száva mögé történt visszavonulásig. 1915 januárjában hadosztályával a Kárpátokban harcolt s résztvett az Uzsoki-szoros védelmében, a kárpáti téli hadjáratban, Galícia és Wolhynia meghódításában. 1915 augusztusában vitéz magatartásáért soronkívül őrnaggyá lépett elő. Végigküzdötte a második szerb hadjáratot, résztvett Albánia megszállásában s Montenegró meghódításában. 1916-ban a szegedi honvéd kerületi parancsnokság vezérkari főnökévé nevezték ki, nem egész egy év múlva pedig mint beosztott vezérkari tiszt, a katonai államtitkár mellé, a honvédelmi minisztériumba került. 1917 augusztusában alezredessé lépett elő. 1918 áprilisában ismét,a hadrakelt sereghez osztották be s mint a 20. honvédgyalogezred zászlóaljparancsnoka, a Piave mellé került. Montello elfoglalásánál s az onnan való visszavonulás közben megsebesült. Felgyógyulása után a volt 20. honvédgyalogezred parancsnoka lett. Résztvett az októberi nagy olasz támadás kivédésében. 1918 novemberében, a fegyverszünet után, kórházba való szállítás közben betegen, olasz hadifogságba esett. 1919 novemberében tért vissza s átvette a honvédelmi minisztérium autós osztályának vezetését. 1920-tól már mint ezredes, a minisztérium szervezési csoportfőnökének helyettese volt, 1921 szeptemberében pedig a 2. honvédgyalogezred parancsnokává nevezték ki. 1922 júliusában áthelyezték a vezérkari szolgálatot teljesítő tisz-