1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A felsőház - A felsőház tagjainak életrajzi adatai - A legfőbb bíróságok vezetői - Dr. Puky Endre

50 A cseh megszállás első heteiben még hivatalában maradt s keresztülvitte, hogy a vármegyei tisztikar hivatalát továbbra is a magyar törvények szerint, magyarul láthassa el s hogy a vármegyeházra cseh zászlót ki ne tűzzenek. Az első zsupánt azonban hamarosan másikkal váltották fel, aki szuronyos bakákkal dobatta ki őt és a megye tisztikarát a megyeházáról. Ekkor Szikszóra tette át a vármegye székhelyét. Amikor a vörösök kiverték a cseheket Kassáról, súlyos betegen, ágyban vitette magát Kassára, ahol teljes visszavonultságban élt. Hogy a felvidéki magyarság vezetőivel a szigorú rendőri szabályok ellenére is érintkezhessen, kamarazenetársaságot szervezett s hangversenykörút címén bejárta a Felvidék városait, amelyek hazafias közönsége tüntetőleg ünnepelte benne a felvidéki magyarság üldözött vezéremberét. Kassa közönsége babérkoszorúval tisztelte meg. 1920 elején újra elhagyta Kassát. Ez év tavaszán Borsod- és Gömör vármegyék, valamint Miskolc város területére kormánybiztosfőispánná nevezték ki, megbízatásáról azonban a belügyminisztérium vezetésében beállott változás miatt még hivatala elfoglalása előtt lemondott. 1920 végén végképen ímegvált a vármegyei szolgálattól, nyugdíjazását kérte és Miskolcon telepedett meg, ahol a MagyarOlasz Bank miskolci fiókjának elnöki tisztét vállalta. A közpályától azonban nem sokáig tarthatta magát távol, mert 1922 márciusálban Abaúj-Torna vármegye, szeptemberében pedig Miskolc főispánjává nevezték ki. •- 1924J

bén időközi választáson, ellenjelölt nélkül nemzetgyűlési képviselőjévé választotta a tornai kerület, amelyet hét éven át képviselt. A Ház 1926-ban alelnökévé választotta. A házszabályok szigorú, de pártatlan kezelésével, a szólásszabadság felett való őrködéssel minden párt rokonszenvét megszerezte. 1924 szeptemberében résztvett a képviselők olaszországi politikai és gazdasági tanulmányútján s feltűnést keltett Mussolini előtt olasz nyelven mondott üdvözlőbeszédével. 1929-ben mint a képviselők svájci tanulmány útjának vezetője szerzett kiváló érdemeket a Magyarország és Svájc között fennálló jó viszony kimélyítése körül. A második nemzetgyűlésen mint a választójogi törvényjavaslat előadója végzett nehéz és felelősségteljes feladatot. Behatóan foglalkozott közegészségügyi és szociális kérdésekkel; a vidéki közegészségügy javítása és a körorvosok államosítása ügyében mondott beszédével annyira felkeltette a szakkörök érdeklődését, hogy az 1926 őszén megtartott Országos Közegészségügyi és Társadalompolitikai Értekezlet őt kérte fel a közegészségügy újjászervezésének kérdésében előadóul. Nagyszabású beszédet mondott az egységes gyorsírás érdekében is. 1932 októberében a Gömbös-kormány külügyminisztere lett, 1933 januárjában pedig a Közigazgatási Bíróság elnökévé nevezték ki. Egyéb közéleti, valamint publicisztikai munkássága mellett sok dolgozata jelent meg magyar- és olasznyelvű folyóiratokban s az Amerikai Magyar Népszavában. Előkelő szerepe van a református egyházi életben is. Gondnoka a budai református egyháznak, tagja az Országos Konventnek és Zsinatnak, s mint egyik delegátusa, ő képviselte az egyetemes magyar református egyházat 1930 őszén