1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Winchkler István - Wolff Károly

400 ben az ő munkája volt. Amikor 1901-ben a bécsi főudvarnagyi hivatalnál magyar bírói előadói állást szerveztek, őt hozták elsősorban javaslatba. Ebben a beosztásban udvari fogalmazóvá nevezte ki a király, 1904-ben pedig, miután a magyar előadói ügykört teljesen megszervezte, udvari titkárrá lépett elő. 1906-ban osztálytanácsossá nevezték ki a külügyminisztériumba, ahol báró Aerenthal külügyminiszter kabinet irodájában a magyar közjogi ügyek előadója volt. Ebben a minőségben vett részt Tőry Gusztáv igazságügyi államtitkárral együtt a magyar főudvarnagyi bíróság megszervezésében s 1909-ben, amikor a főudvarnagyi bíróságot felállították, a király őt nevezte ki annak első elnökévé. Az összeomlás után, amikor a főudvarnagyi bíróság állami zárlati bírósággá alakult át, rábízták az összes királyi javak kezelését és felszámolását. A bolsevizmus idején sikerült az egész korona-vagyont s a király magánvagyonát teljes egészében megmentenie. Politikai és társadalmi szereplése 1910-ben a Budai Katholikus Körben kezdődött. Harcos katonája volt minden keresztény társadalmi mozgalomnak. A bolsevizmus bukása után nagy erővel látott a főváros keresztény társadalmának megszervezéséhez s megteremtette az Egyesült Keresztény Ligát, amelynek ügyvezető elnöke lett. 1922-ben a budai választókerület mandátumával nemzetgyűlési képviselő lett, s a Házban is csakhamar nagy tekintélyt szerzett magának, munkásságának javát azonban továbbra is a fővárosi politikának szentelte. A választások napjaiban az összes keresztény alapon álló politikai pártok egyesítésére törekedett Keresztény Egység Tábora elnevezéssel. Az ellenzéki alapon álló keresztény pártok azonban nem fogadták szívesen ezt az alakulást, de később, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának kettészakadásakor, létrehozta a fúziót a Huszár—Ernszt csoporttal. Az új alakulás neve Keresztény Nemzeti Egység Pártja lett s ebből alakult a Keresztényszocialista Párt csatlakozása után a Keresztény Gazdasági és Szocialista Párt, amelynek ma is egyik vezére. 1905-ben a fővárosi törvényhatósági választások során a vezetése alatt álló Keresztény Községi Párt kapta a legtöbb mandátumot, jóllehet a baloldali pártok nagy erőfeszítést tettek városházi uralmának megdöntésére. A községi politika miatt ismételten ellentétbe került ugyan a kormány intencióival, az országos politikában mégis mindvégig támogatta a kormányt. A főváros budai kerületének mandátumával az elmúlt országgyűlések mindegyikében helyet foglalt s kiváló képességeivel s nagy szónoki erejével sok győzelmet aratott a Házban. A fővárost érintő kérdések parlamenti tárgyalásában mindig vezető szerepe volt, emellett főként külpolitikai, közjogi és igazságügyi kérdésekben szólalt fel, leginkább mint pártjának vezérszónoka. A 33-as országos bizottságba is beválasztották, de 1931 decemberében lemondott tagságáról, mert helytelenítette a tisztviselői nyugdíjak leszállítását. A legutóbbi fővárosi törvényhatósági választáson pártja, a Keresztény Községi Párt szerezte meg ismét a legtöbb bizottsági tagságot. Közéleti működése terén szereett érdemeinek elismeréséül a kormányzó az I. osztályú