1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Gróf Teleki Mihály

380 kai karöltve és a magánipar érdekeinek teljes épségben tartásával biztosítja az együttműködést az államvasút és az autófuvarozás között s mint „országúti" vasút tervszerű megosztással bonyolítja le és osztja meg a forgalmat az államvasút és az autófuvarozás között. Az ő elgondolása alapján létesült új közlekedéspolitikai és gazdasági rendszert úgyszólván Európa minden állama átvette, a MATEOSz érdekes és újszerű szervezetének tanulmányozására egymásután jöttek a szakemberek Budapestre úgy, hogy közeledéspolitikai téren európai neve van. Tevékeny részt vesz minden magyar közúti és fuvarozási kérdést tárgyaló egyesülésben, vagy ipari vállalkozásban. Elnöke a Közhasznú Gépjármű Vállalatok Országos Érdekképviseletének, alelnöke a Királyi Magyar Automobil Clubnak, tagja az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanácsnak, az Országos Közlekedési Bizottságnak. A politikai életbe most kapcsolódott be. A regőcei kerület választotta meg erős küzdelem után Mojzes Jánossal szemben képviselőjének. Gróf Teleki Mihály (Kiskunhalas, Nemzeti Egység Pártja) 1896-ban született Budapesten. Református, földbirtokos. A középiskolát a budapesti református főgimnáziumban végezte s utána Angliába ment tanulmányútra. A háború kitörésekor hazajött, beiratkozott a magyaróvári gazdasági akadémiára, az első év befejezése után azonban, 1915-ben bevonult katonának. A tiszti iskola elvégzése után önként jelentkezett harctéri szolgálatra s a volt 1. honvéd tábori tarackos osztály második ütegével a harctérre került. Ennek az ütegnek kötelékében 30 hónapot töltött a harctéren s több kitüntetést szerzett. A háborús szolgálat közben tanulmányi szabadsága alatt elvégezte a gazdasági akadémia második évét, leszerelése után pedig kitüntetéssel szerezte meg oklevelét. A kommün alatt több mint négy hétig túszként Gyomron fogvatartották. A román megszállás idején ismét bevonult s mint összekötő tiszt a Nemzetközi Duna Bizottságnál volt beosztásban. 1920-ban leszerelt s átvette nagybátyja dunatetétleni gazdaságának vezetését. Nemcsak a vármegyei életben tölt be előkelő szerepet, hanem a gazdasági életben is. A pestmegyei Gazdasági Egyesületben 1929-ben megalakította a rét és legelőjavító szakosztályt, 1932-ben pedig éle'trehívta az Alföldi Zöldmező Szövetséget, amelynek azóta is elnöke. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara másodízben választotta meg alelnökének. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület több szakosztályában is társelnöki tisztséget visel. Ismert neve van a mezőgazdasági irodalomban, írói munkásságának elismeréseként 1933-ban az OMGE Meskó Pál írói jutalomdíjában részesült.