1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Schmidt Lajos - vitéz dr. Sebestyén Kálmán

362 Schmidt Lajos (Mohács, Nemzeti Egység Pártja) 1884-ben született Mohácson. Római katolikus, gőzmalomtulajdonos és gazdálkodó. Pécsett elvégezte a kereskedelmi iskolát s utána édesapjának mohácsi gazdaságában és téglagyárában dolgozott. Amikor kitört a világháború, mint tartalékos hadnagy indult a szerb harctérre s még 1914 őszén oly súlyosan sebesült, hogy gyógyulása után a háború végéig csak helyi szolgálatot teljesített. 1918-ban a felesége tulajdonában levő Első Mohácsi Gőzmalom vezetését vette át és ma is annak élén áll. Tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságnak és a városi képviselőtestületnek is. Régóta jelentős szerepet tölt be úgy a megye, mint a város életében. így kapcsolódott be az országos politikába is. Résztvett a nemzeti egység szervezésében és a párt választókerületi és városi szervezetének elnöke lett. Hivatalos jelöltje is volt a pártnak a választási mozgalom első napjaiban, később azonban mégis a kerület régi képviselőjének, Mihályffy Vilmosnak hivatalos jelöltsége mellett döntöttek, mire lemondva elnöki tisztségéről, mint pártonkívüli jelölt vette fel a küzdelmet és a hivatalos jelölttel szemben nagy szótöbbséggel meg is választották. Elnöke több társadalmi egyesületnek, így a Magyar Nemzeti Szövetség mohácsi körének, a Mohácsi Levente Egyesületnek, a Mohácsi Lövész Egyesületnek, az Általános Ipartestületnek, az Önkéntes Tűzoltó Testületnek. vitéz dr Sebestyén Kálmán (Cséffa, Nemzeti Egység Pártja) 1879-ben született Nagyenyeden. Református, ügyvéd. A középiskolát Nagyenyeden végezte, jogot a budapesti egyetemen hallgatott s itt avatták a jogtudományok doktorává. Az ügyvédi vizsgát Marosvásárhelyt tette le, s 1913ban Élesden ügyvédi irodát nyitott. 1915-ben bevonult és a nyugati harctér kivételével minden fronton volt. A kis- és nagyezüst vitézségi éremmel és a III. osztályú katonai érdemkereszttel tüntették ki, az összeomláskor mint főhadnagy szerelt le. Hazatérve újból megnyitotta ügyvédi irodáját. Amikor vármegyéje román megszállás alá került, résztvett a magyar párt megszervezésében és annak főtitkára is volt. Hazafias magatartása miatt helyzete lassan tarthatatlanná vált, úgyhogy 1928 őszén kénytelen volt átjönni Komádiba, ahol letelepedett és folytatta ügyvédi gyakorlatát. Élénk résztvett a vármegyei életben,