1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Pintér László

344 Legényágyletek Országos Szövetségének vezetését s mai napig is mindkettőnek elnöke. Ezeknek az egyesületeknek keretében az iparos- és földművesifjúság szervezésével, valláserkölcsi, hazafias és szakmai nevelésével, munkaelhelyezéséveí, tanulmányútjaival és a közéletre való nevelésével foglalkozik. Több mint 200 egyesületet szervezett meg az országban és modern programmot állított fel számukra. A fővárosban, a Rottenbiller-utcai központi egyletben 200 ágyas, modern, négyemeletes internátust létesített. Irodalmi munkássága igen gazdag. Több könyve jelent meg az egész világ munkásifjú mozgalmairól s a munkásifjúság társadalmi megszervezéséről. Vezérkönyvet írt a modern katolikus legényegyletek részére. Szerkesztője és kiadója az Űj Nemesség című, a keresztény szolidarizmus gondolatát szolgáló folyóiratnak. Tulajdonosa a Ferenc József-rend lovagkeresztjének a kardokkal, a papi érdemkeresztnek a kardokkal, a Signum Laudisnak a kardokkal és még több háborús kitüntetésnek. Pintér László (Zurány; Nemzeti Egység Pártja) 1884-ben született Sopronban. A középiskolát Sopronban és Győrött, a Szent Benedekrend főgimnáziumában végezte, főiskolai tanulmányait pedig a győri egyházmegyei hittudományi főiskolán. Mint főiskolai hallgatót Széchenyi Miklós gróf, akkori győri püspök a salzburgi főiskola szociális kurzusára küldötte, 1906-ban pedg München-Gladbachba, a németországi katolikusok szociális és gazdasági szervezetének centrumába. Győrújvárosban és Sopronban kezdte meg lelkészi működését, majd a győri székesegyház hitszónoka és káptalandombi lelkész lett, 1913-ban pedig Frigyes főherceg, mint a rajkai plébánia kegyura, a plébánia élére állította őt. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki a fővárosi és vidéki lapokban, tevékeny részt vett a keresztényszocialista mozgalmakban, majd a forradalom után a kisgazdapárt megszervezésében. Fetser Antal győri megyéspüspök előbb esperessé, 1929 őszén pedig a soproni társaskáptalan kanonokjává nevezte ki. Megelőzően a Máltai szuverén lovagrend nagymestere a rend konventfőpapjának méltóságával tüntette ki. Hosszú idő óta tagja GyőrMoson-Pozsony vármegye közigazgatási bizottságának. Nagy érdemeket szerzett a nyugatmagyarországi kérdés felvetődésekor, amikor teljes erővel az elszakadási mozgalom ellen fordult s mint a Heideboden című német folyóiratnak szerkesztője a magyar hazához való ragaszkodásra buzdította németajkú honfitársait. 1922-ben a zurányi kerület küldötte be egységespárti programmal a második nemzetgyűlésbe s az első országgyűlésben is a zurányi kerületet képviselte. A Ház egyik legszorgalmasabb tagja volt és élénk