1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Mózes Sándor

330 működött. A világháborúban a mozgósítástól az összeomlásig mint tűzérfőhadnagy a szerb és a román harctéren szolgált. Vitéz magatartásáért megkapta mind a két Signum Laudist. 1933-ban kapcsolódott a politikai életbe, amikör a berettyóújfalui kerület időközi választáson az Egységes Párt programmjával választotta meg. A költségvetési vitában és a fővárosi törvény tárgyalásakor mondott figyelemreméltó beszédet. Vármegyéje közéletében tevékeny szerepet visz, tagja a törvényhatósági bizottságnak és a kisgyűlésnek. Tanácsbírája és egyházkerületi képviselője a biharvármegyei református egyháznak. Régi kerülete a legutóbbi választáson Hegymegi Kiss Pállal szemben több mint négyezer szótöbbséggel küldötte be az új országgyűlésbe. A legutóbbi költségvetési vitában a belügyi tárca költségvetésének előadója volt. Dr Mózes Sándor (Kiskőrös, Független Kisgazdapárt) 1893-ban született Nagyszebenben. Református, ügyvéd, Szülővárosában végezte a középiskolát, utána a budapesti keleti kereskedelmi akadémia hallgatója lett. Mint a román nyelvet legtökéletesebben beszélő akadémiai hallgatót ösztöndíjjal Romániába küldőitek az ottani gazdasági viszonyok tanulmányozására. Konstanca, Braila és Galac kikötőkben, valamint Ruszcsukban és Bukarestben szerzett tapasztalatairól hosszabb tanulmányban számolt be. Az akadémia elégzése után beiratkozott a kolozsvári egyetemre, tanulmányait azonban a világháború megszakította. Három évet töltött az első harcvonalban, mint századparancsnok és zászlóaljsegédtiszt, több kitüntetést szerzett és meg is sebesült. Az összeomláskor mint tartalékos főhadnagy szerelt le. Jogi tanulmányait a budapesti egyetemen fejezte be, ahol 1920-ban jogtudományi doktorrá avatták. Már korábban a budapesti Ügyvédi Kamarához került mint irodasegédtiszt s itt teljesített a kommün idején szolgálatot. A forradalomban nem vett részt s mert nem vonult be vöröskatonának, sok üldöztetésben volt része mindaddig, amíg alkalmatlansági bizonyítványt nem tudott szerezni. A forradalmak után az egyetemi karhatalmi zászlóalj egyik alparancsnoka lett, majd mint főhadnagy-jegyzőkönyvvezetőt a budapesti dandárbírósághoz osztották be, ahol 1921 októberéig teljesített katonai szolgálatot. 1924-ben szerezte meg ügyvédi és bírói oklevelét s azóta ügyvédi gyakorlatot folytat Kiskőrösön. Tulajdonosn volt a Kiskőrösi Hirlap politikai hetilapnak s mint újságíró is élénk tevékenységet fejtett ki a társadalmi és politikai életben. Vármegyéje déli részében, a legtöbb községben ő szervezte meg a független kisgazdapártot, amelynek programjával legutóbb képviselőnek választották.