1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Lang Lénárd - Báró Láng Boldizsár
308 Lang Lénárd (Nezsider, Független Kisgazdapárt) ^ 1896-ban született Mosonszentpéteren. Római katolikus, kisgazda. Az elemi iskola elvégzése után Győrött a reáliskola két osztályát is elvégezte, azután hazament gazdálkodni. Magyarul és németül beszél. Községének, de kerületének közéletében is régóta tevékeny szerepet visz. Polgártársainak bizalma csakhamar községe elöljáróságába küldötte be s. tudását és szorgalmát községe fejlesztésének érdekébe állította. Vezető embere a választókerületéhez tartozó több község közintézményeinek s úgy a társadalmi, mint a politikai életben irányító szerepet tölt be. A képviselőháznak Gaal Gaszton programjával, a nezsideri kerületben először 1931-ben lett tagja. A németajkú kisgazdaképviselő gazdasági természetű törvényjavaslatok tárgyalása során ismételten keltett feltűnést nagyon alapos beszédeivel és mint a független kisgazdapárt egyik országos szervezője országszerte mindenütt sikert aratott. Továbbképzése .céljából beutazta a szomszédos országokat is. Az általános választáson régi kerülete nagy többséggel választotta meg újból. Báró Láng Boldizsár (Királyhelmec, Nemzeti Egység Pártja) 1877-ben született Budapesten, Evangélikus, nyugalmazott altábornagy. Édesapja, báró Láng Lajos, egyetemi tanár, kereskedelemügyi miniszter volt. A gimnázium elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémián tanult, majd a bécsi hadiiskolát végezte el. 1904-ben már mint vezérkari tiszt teljesített szolgálatot. 1909-től 1914-ig mint vezérkari százados I. Ferenc József katonai kabinet-irodájában volt és a király kíséretében több utazáson vett részt. A háború alatt az orosz harctéren teljesített szolgálatot s több kitüntetésben részesült. Tulajdonosa a hadiékítményes Lipót-rend lovagkeresztjenek, a III. osztályú Vaskorona-rendnek a kardokkal és a III. osztályú katonai érdemkeresztnek. Részben hivatalos, részben magánutazásai során megfordult Európa csaknem minden államában. A párisi békedelegációnak katonai szakértője volt, 1920-ban pedig a kormányzó katonai kabinetirodájának főnöke lett, 1922-ben a párisi magyar követség katonai attaséjává nevezték ki és e minőségben egyszersmind Madridban is aikkreditálták. 1927 májusában lett altábornagy, de nem egész egy év múlva nyugdíjba ment. Ezután