1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Kún Béla - Dr. Kühne Lóránd

306 Kun Béla (Hódmezővásárhely, pártonkívüli agrárellenzék) 1878-ban született Nagyváradon. Refor­mátus, a Vásárhelyi Reggeli Újság tulajdonosa és felelős szerkesztője. 1900-ban a debreceni jogász ifjúság elnöke volt. 1906-ban fellépett Szegváron, de kisebbségben maradt. 1910-ben függetlenségi programmal megválasztották Hódmezővásárhelyen, kerületét 1918 őszéig képviselte, akkor Hódmezővásárhely főispánja, majd kormánybiztos-főispánja lett. Állásától a kommün kitörése előtt vált meg. Húszéves hír­lapírói működés során a szépirodalomnak és publicisztikának min­den ágában dolgozott. 1904-ben a Magyar Tudományos Akadémia Bulyovszky-díját kapta Deák Ferenc születésének százéves jubileu­mára írt ódájával. A második nemzetgyűlésen pártonkívüli prog­rammal képviselte mostani kerületét, de nagyatádi Szabó István el­veit vallotta minden beszédében. Régi kerületét az 1927-iki ország­gyűlésben a 48-as Kossuth-párt programjával képviselte. A polgári ellenzéknek egyik legtevékenyebb tagja volt és a kisgazda-társada­lom érdekében sokat harcolt. Gyakran szólalt fel a plénumban s igen sűrűn szerepelt közbeszólásaival. Megalakulásakor csatlakozott a független kisgazdapárthoz, amelynek programjával 1931-ben régi kerülete ismét megválasztotta. A feloszlatot t_ország gyűlésen_jL _füg^__ getlen kisgazdapárt vál asztójogi tervezete miatt kilépett^ a_j3árjJ2óJU_ ellenzéki pártáilasaTazőnban megtartötííT A^általános választáson mint pártonkívüli agrárellenzéki képviselő saját listája élén kapott Hódmezővásárhelyen újból mandátumot. Dr Kühne Lóránd (Magyaróvár, Nemzeti Egység Pártja) 1886-ban született Mosonban. Római kato­likus, gyárigazgató. Egyetemi tanulmányait Lipcsében, Berlinben és Heidelbergben vé­gezte. Heidel'bergben avatták a közgazda­sági tudományok doktorává. Hazatérve a csa­lád tulajdonában levő mosoni mezőgazda­sági gépgyárban működött, ma vezérigazgatója a vállalatnak. Mint tüzértiszt három évig teljesített harctéri szolgálatot. A második nemzetgyűlésen a magyaróvári kerületet kép­viselte, amely Giesswein Sándor halála után egységespárti program­mal választotta meg, 1926-ban lemondott mandátumáról, mert Győr­Moson-Pozsony vármegye törvényhatósági bizottsága felsőházi taggá

Next

/
Thumbnails
Contents