1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Jenes András

290 háborús szolgálatainaik elismeréséül pedig a király a III. osztályú Vaskorona-renddel és a II. osztályú polgári hadi érdemkereszttel tüntette ki. 1922-ben, a második nemzetgyűlési választáson kapcsolódott be a politikai életbe. Elsőízben a pásztói kerület választotta meg az egységespárt programjával nemzetgyűlési képviselővé. Főként földművelési, közélelmezési és közigazgatási kérdésekkel foglalkozott és főelőadója volt az 1923. évi költségvetésnek. 1928nban a Magyar Gazdaszövetség ügyvezető alelnökévé, 1934-ben a Falu-, Gazda- és Földművesszövetség társelnökévé és az OMGE közgazdasági osztályának elnökévé választották. Az első országgyűlésen is a pásztói kerületet képviselte, amely egyhangúlag választotta meg. A napi politika kérdéseitől távol tartotta imagát, de mint szakember nemcsak pártjában, hanem a Ház minden oldalán tekintélynek örvendett. A Bethlen-kormány lemondása után Károlyi Gyula gróf miniszterelnök felajánlotta neki a földművelésügyi tárcát és a kormányzó 1931 augusztus 23-án kinevezte miniszterré. Bemutatkozását a pártok rokonszenvvel fogadták és nagy sikere volt, amikor programját kifejtette. 1932 február 4-én lemondott, mert az elmúlt idők agrárpolitikájáról tett kijelentését, amit bizonyos oldalról rossz néven vettek, nem volt hajlandó megmásítani. Távozásakor a kormányzó az I. osztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. A mostani választáson immáron negyedszer Heves vármegye pásztói kerületében választották meg, a Nemzeti Egység Pártjának programjával, ezúttal harmadszor egyhangúlag. Sztranyavszky Sándor pártelnök házelnökké történt választása után ő lett a Nemzeti Egység Pártjának elnöke. Jenes András (Jákóhalma, Független Kisgazdapárt) 1891-ben született Pusztamonostoron*, Szolnok vármegyében. Római katolikus, bii||okos. Szegény mezőgazdasági munkáscsaládból Származott s a hat elemi elvégzése után hosszú Meig mezőgazdasági munkával tartotta fenn mlfeát. Megtakarított pénzéből már tizennyolcéves korában földet vásárolt, de emellett mint gazdasági alkalmazott továbbra is dolgozott. 1915-ben bevonult s az összeomlásig teljesített harctéri szolgálatot az orosz harctéren. Mint őrvezető szerelt le s kétévi szorgalmas munka után, 1921^ben, 120 holdas birtokot bérelt, amelyen most már önállóan gazdálkodott. Egy év múlva már ötvenholdas ingatlant vásárolt, 1926-ban pedig újabb bérletet is vállalt és ekkor már 350 holdon termelt. 1933-ban feladta bérleteit s Nógrád vármegyében 800 magyar holdas földbirtokot vásárolt. 1920 óta tagja községe képviselőtestületének s azóta mindinkább bekapcsolódott a politikai életbe is.