1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.
A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Gergelyffy András - vitéz Gömbös Gyula
274 egyes pártoknak és a pártok vezetőivel megvitatja azok kívánságait. Mindenekelőtt természetesen a Nemzeti Egység Pártjának vezető egyéniségeivel ült össze tanácskozásra. A tanácskozások során megvitatták a készülő közjogi természetű javaslatokat, nevezetesen a kormányzói jogkör és a felsőház jogkörének reformját is. Már úgy látszott, hogy az egész vonalon kész a megegyezés y de váratlan forjiujaj^örtént^ Gömbös Gyula kormányát rekonstruálta, részben azért, mert Kállay Miklós földművelésügyi miniszter már decemberben lemondott tárcájáról, Imrédy Béla pénzügyminisztert pedig az év elején, Popovics Sándor lemondása után, a Nemzeti Bank elnökének nevezték ki és így megüresedett a pénzügyminiszteri szék is. A rekonstruált Gömbös-kormány új tagjai Kozma Miklós belügyminiszter, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter, Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter, továbbá Fabinyi Tihamér, aki a kereskedelmi minisztériumból a pénzügyminisztérium élére került, letették az esküt és a kormány 1935 március 5-én délelőtt bem utatkozot t a Nemzeti Egység _P á y tjának értekezletén. A Nemzeti Egység Pártja egyhangú bizalmáról biztosította a kormányt és így a kormánynak nem kellett attól tartani, hogy a parlamentben nehézségei támadnak. Gömbös Gyula miniszterelnök mégis — kormányának rekonstrukciójával egyidejűleg — elérkezettnek látta az időt, hogy az országgyűlés feloszlatására tegyen az államfőnek javaslatot. A kormányzó 1 935 márci us 5-én kelt kéziratává ] az_prszággyülést feloszlatta és április 27-re új országgyűlést hívott egybe. A Ház feloszlatása után Gömbös Gyula miniszterelnök rádiószózatában tájékoztatta az ország választóközönségét a Ház feloszlatásának okairól és egyúttal programot adott. A megkezdett választási agitáció során a miniszterelnök csak egyetlenegy nagygyűlésen, március 26-án, a budapes-ti Nemzeti Lovardában vett részt, de egyes barátainak támogatására néhány vidéki kerületbe is ellátogatott. Az általános választás, mint ismeretes, nagy többséget adott a Nemzeti Egység Pártjának és a kormány még az új országgyűlés összeülése előtt négyesztendős munkatervet dolgozott ki, amelynek ismertetésével kapcsolatban a miniszterelnök őszintén bevallotta, hogy a megvalósítandó reformok sorrendjében kénytelen volt előző álláspontját módosítani és az ország gazdasági helyzetének érdekében, a közjogi reformok előzetes kikapcsolásával mindenekelőtt a gazdasági reformokat jelölte meg, mint legelsősorban megvalósításira váró feladatokat. Az új országgyűlés összeülése előtt a kormány a székesfővárosi törvényhatósági bizottságot is feloszlatta, hogy a törvényhatósági bizottság taglétszámát 150-ről 108-ra apaszthassa, amint ezt már az 1934 elején meghozott fővárosi novella előírja. A fővárosi választáson, amelyet 1935 június 2-án és 3-án tartottak meg, a Nemzeti Egység Pártja az előző 1930. évi eredményhez képest éppen megkétszerezte a reá eső szavazatok számát és 29 bizottsági tagságával a főváros törvényhatóságának egyik legerősebb pártja lett.
