1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Gergelyffy András - vitéz Gömbös Gyula

268 történt kinevezése után Gömbös Gyula vette át ideiglenesen a külügyi tárca vezetését, amíg február 7-én Kánya Kálmán berlini követ lett a Gömbös-kormány külügyminisztere. Élénk feltűnést keltett az a nyilatkozat, amit a miniszterelnök 1933 január 3-án a Petit Journal párisi lapnak adott és amelyben hangsúlyozta, hogy politikájának célja a Franciaország és Magyarország között fennálló politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztése. „A magyar nép szívében a franciák iránt élő rokonszenv a bizonyítéka annak, hogy országaink között a politikai jó viszonyt továbbfejlesztjük és gazdasági kapcsolatainkat megszilárdítjuk". Az újesztendőben folytatta a miniszterelnök vidéki útjait, amelynek állomásai januárban és februárban Székesfehérvár, Veszprém, Debrecen, Hajdúböszörmény és Nyíregyháza voltak. Ez alkalommal tartotta Debrecenben Bethlen István gróf volt miniszterelnök is beszámolóját. A kormány február elején 110 millió pengős kölcsön felvételéről készített törvényjavaslatot egyrészt a költségvetési egyensúly biztosítása céljából, másrészt a 15 milliós beruházási program végrehajtására. Gömbös Gyula miniszterelnök 1933 március 21-én válaszolt MacDonald angol miniszterelnöknek genfi nyilatkozatára, amelyben MacDonald annak a nézetének adott kifejezést, hogy Magyarország legyen védőbástya mindenféle pestis és szélsőséges, megsemmisítő törekvés ellen. A felbukkanó háborús hírekkel kapcsolatban Gömbös Gyula miniszterelnök, miután utalt az angol miniszterelnök nyilatkozatára, amely az ő politikai vonalvezetésének helyességét erősíti meg, ezeket mondotta: „Kinek jutna eszébe alig másfél évtizeddel a világháború után újból ehhez a politikai fegyverhez nyúlni? Az vagy nem tudja, mi a háború, vagy nem ismerte fel annak következményeit, vagy annyira lelkiismeretlen, hogy le kell bunkozni". A magyar miniszterelnök nyilatkozatának óriási visszhangja támadt és mindenekelőtt a kisantant országokban állapították meg elégtétellel a Budapestről elhangzott békeszózatot, Titulescu román külügyminiszter még külön lelkes nyilatkozatban üdvözölte Gömbös miniszterelnököt nagy horderejű kijelentéséért. A képviselőház április elején szavazta meg a rokkanttörvényt, amely Gömbös Gyulának, mint honvédelmi miniszternek egyik legnevezetesebb alkotása és amelyben az ország anyagi erejéhez mérten az addiginál jobban és rendszeresebben gondoskodott a hadirokkantak, özvegyek és árvák ellátásáról. 1933 május 20-án Gömbös Gyula miniszterelnök egészen váratlanul egy napra Bécsbe utazott leánya konfirmációjára, de rövid tartózkodása alatt is módot talált arra, hogy az aktuális politikai kérdésekről bizalmas megbeszélést folytasson Dollfuss osztrák kancellárral. Június 7-én a honvédelmi tárca költségvetési vitájában Gömbös Gyula teljes katonai egyenrangúságot követelt, az appropriációs vitában pedig nyilatkozott az osztrák Anschluss-ról és az osztrák-magyar perszonális unió kérdéséről. Kijelentette, hogy a perszonális uniót Magyarország nem ki-