1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Dr. Gergelyffy András - vitéz Gömbös Gyula

268 történt kinevezése után Gömbös Gyula vette át ideiglenesen a kül­ügyi tárca vezetését, amíg február 7-én Kánya Kálmán berlini követ lett a Gömbös-kormány külügyminisztere. Élénk feltűnést keltett az a nyilatkozat, amit a miniszterelnök 1933 január 3-án a Petit Jour­nal párisi lapnak adott és amelyben hangsúlyozta, hogy politikájá­nak célja a Franciaország és Magyarország között fennálló politikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztése. „A magyar nép szívében a fran­ciák iránt élő rokonszenv a bizonyítéka annak, hogy orszá­gaink között a politikai jó viszonyt továbbfejlesztjük és gazdasági kapcsolatainkat megszilárdítjuk". Az újesztendőben folytatta a mi­niszterelnök vidéki útjait, amelynek állomásai januárban és feb­ruárban Székesfehérvár, Veszprém, Debrecen, Hajdúböszörmény és Nyíregyháza voltak. Ez alkalommal tartotta Debrecenben Bethlen István gróf volt miniszterelnök is beszámolóját. A kormány február elején 110 millió pengős kölcsön felvételéről készített törvényjavas­latot egyrészt a költségvetési egyensúly biztosítása céljából, más­részt a 15 milliós beruházási program végrehajtására. Gömbös Gyula miniszterelnök 1933 március 21-én válaszolt MacDonald angol miniszterelnöknek genfi nyilatkozatára, amelyben MacDonald annak a nézetének adott kifejezést, hogy Magyarország legyen védőbástya mindenféle pestis és szélsőséges, megsemmisítő törekvés ellen. A felbukkanó háborús hírekkel kapcsolatban Göm­bös Gyula miniszterelnök, miután utalt az angol miniszterelnök nyi­latkozatára, amely az ő politikai vonalvezetésének helyességét erő­síti meg, ezeket mondotta: „Kinek jutna eszébe alig másfél évtized­del a világháború után újból ehhez a politikai fegyverhez nyúlni? Az vagy nem tudja, mi a háború, vagy nem ismerte fel annak követ­kezményeit, vagy annyira lelkiismeretlen, hogy le kell bunkozni". A magyar miniszterelnök nyilatkozatának óriási visszhangja támadt és mindenekelőtt a kisantant országokban állapították meg elég­tétellel a Budapestről elhangzott békeszózatot, Titulescu román kül­ügyminiszter még külön lelkes nyilatkozatban üdvözölte Gömbös miniszterelnököt nagy horderejű kijelentéséért. A képviselőház április elején szavazta meg a rokkanttörvényt, amely Gömbös Gyulának, mint honvédelmi miniszternek egyik leg­nevezetesebb alkotása és amelyben az ország anyagi erejéhez mér­ten az addiginál jobban és rendszeresebben gondoskodott a hadi­rokkantak, özvegyek és árvák ellátásáról. 1933 május 20-án Gömbös Gyula miniszterelnök egészen váratlanul egy napra Bécsbe utazott leánya konfirmációjára, de rövid tartózkodása alatt is módot talált arra, hogy az aktuális politikai kérdésekről bizalmas megbeszélést folytasson Dollfuss osztrák kancellárral. Június 7-én a honvédelmi tárca költségvetési vitájában Gömbös Gyula teljes katonai egyen­rangúságot követelt, az appropriációs vitában pedig nyilatkozott az osztrák Anschluss-ról és az osztrák-magyar perszonális unió kérdé­séről. Kijelentette, hogy a perszonális uniót Magyarország nem ki-

Next

/
Thumbnails
Contents