1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940.

A képviselőház - Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai - Drozdy Győző

245 sainak 'bizalma csakhamar a város törvényhatósági bizottságába szólította. Tagja a kisgyűlésnek és a közigazgatási bizottságnak is. Elnöke a győri Széchenyi Kaszinónak, a leventeegyesületnek, a Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége győri csoportjának és még több egyesületben visel vezető tisztséget. Drozdy Győző (Kiskomárom, Nemzeti Egység Pártja) 1885-ben született a hontmegyei Bajtán. Római katolikus, író és lapszerkesztő. Esztergomban végezte középfokú iskoláit és már fiatalkorában résztvett a budapesti tantestület mozgalmaiban. 24 éves volt, amikor a tantestület igazgatósági tagjává választották. Ekkor indította meg a Kultúra című lapját, amellyel a modern pedagógiai irányt szolgálta. Később ipari vállalkozásba kezdett. Megalapította a Helios Sajtóipari Üzemet. A politikai életbe 1917-ben kapcsolódott be, amikor az országos 48-as függetlenségi pártnak titkára lett. A forradalom kitörése után azonban Nagyatádi Szabó István pártjához csatlakozott s mint annak országos főtitkára résztvett az 1920. évi nemzetgyűlési választások előkészítésében. Kisgazdapárti programmal foglalt helyet az első nemzetgyűlésben, 1920 októberében azonban ellenzékbe ment s résztvett a Független Kisgazda Földműves és Polgári Párt megalakításában, amelynek programjával a pacsai, majd a kiskomáromi kerület választotta meg képviselőjének. Mindkét nemzetgyűlésnek egyik igen, sokat szereplő tagja volt. Az 1926.-Í téli választáson két kerületben is fellépett, de kisebbségben maradt s a választási sérelmek annyira elkeserítették, hogy családjával együtt Amerikába költözött. Csikágóban telepedett le, ahol megalapította „Az írás" című lapot és megszervezte az Amerikai Revíziós Ligát, amelynek ügyvezető elnökévé választották. Nagy szolgálatokat tett a békerevízió gondolatának. Tízezer amerikai előkelőség aláírásával emlékiratot küldetett a Nemzetek Szövetségéhez, aminek a világsajtóban is visszhangja volt s 1932-ben ő adta át nagy küldöttség élén Borah szenátornak a magyar nemzet hálaemlékeit. Ugyanebben az évben egy dunántúli revíziós nagygyűlés hívta vissza. Agrárirányú élénk szakírói munkássága mellett szépirodalmi sikereket is ért el. Első könyve még önkéntes korában jelent meg „A hadsereg analfabétái" címmel. 1933-ban „Az ezüst kócsag" című énekes színművével 72 pályamunka közül ő nyerte el a revíziós színdarab-pályázat első díját. Színművét a pécsi nemzeti színházban és a budapesti Városi Színházban mutatták be nagy sikerrel s azóta csaknem minden. vidéki színpadon is színrekerült. „Az új paradicsom" című regénye Amerikában jelent meg angol nyelven.